Sok helyen olvashatjuk, hogy mekkora mennyiségben számíthatunk csapadékra. Itt-ott feltűnnek a számok, a milliméterek, de azért ezt egy kicsit nehéz értelmezni. Hogyan képzeljük el azt, hogy 1 mm csapadék hullott, és miért is olyan sok mondjuk 20, ne adj’ Isten 600 mm csapadék?
Hivatalos csapadékmérés
Ahhoz, hogy pontos adatokat közölhessenek a szakemberek, természetesen nem lehet akárhogyan mérni a csapadék mennyiségét. Ki lehet tenni egy poharat is a kert egy tetszőleges pontjára, és abban is megmérhetjük, mennyi eső esett. De mekkora poharat, hova, milyen legyen az alakja és milyen magasra tegyük?
A hivatalos mérőeszköz, vagyis aHellmann-rendszerű mérő három részből áll: egy felfogó egységből, egy tárolóedényből és egy mérőhengerből. A felfogó egység felülete 200 négyzetcentiméter, az eszközt pedig a talaj felett egy méterrel kell elhelyezni.
Az adatok
A felfogott csapadék mennyisége a hivatalos eszközből már könnyen leolvasható. De hogy mit is jelent pontosan?
1 mm csapadék 1 négyzetméteren egyenlő 1 liter vízzel. Ez pedig azt jelenti, hogy 20 mm csapadék egy négyzetméteren 20 liter vizet jelent, míg 600 mm csapadék nagyjából 3 kádnyi vizet eredményez egyetlen négyzetméternyi területen.
Az adatokhoz természetesen hozzátartozik az is, hogy amikor villámáradás alakul ki, akkor nem csak a lehullott mennyiséggel kell számolni. A lejtős területeken is ugyan ez a mennyiség hullik, ám ott értelemszerűennem marad meg, hanem az alacsonyabban fekvő területekre zúdul. Így alakulhatnak ki az elképesztő mértékű áradások.
képek és lead kép: pixabay