Kvázi kétéves oszcilláció (QBO)

Oszcillációkkal, “remegésekkel”, vagy inkább periodikusan váltakozó jelenségekkel igen szép számmal találkozhatunk a meteorológia témakörében. Ezek közül az egyik már elnevezésében is érdekes, hiszen a tudósoktól a kvázi kétéves oszcilláció (quasi-biennial oscillation -QBO) elnevezést kapta.

Kvázi?

A trópusok felett keleti és nyugati irányú szelek keringenek, váltakozva. Ezekkel mi, a Föld felszínén téblábolva nemigen találkozhatunk, hiszen mozgásuk 20-50 kilométeres magasságban van, azonban hatásaik a földfelszínre is vannak.

kép: nymetroweather.com

A nyugati szél a réteg tetején indul, majd lassú ereszkedés után eléri az alsó, 20 kilométeres magasságban lévő réteget. Eközben a leszálló szél helyére keleti áramlás kerül, majd később újra megcserélődnek. Ez a folyamat nagyjából 28-29 havonta ismétlődik - innen a kvázi kétéves elnevezés. A folyamat hatásai inkább a sztratoszférában érvényesülnek, de a kutatók igyekeznek rájönni, milyen hatással lehetnek ezek a szelek a troposzférára, azaz a légkör legalsó részére.

Változás

A hatások vizsgálata azért is fontos, mert 2015-ben a kvázi kétéves oszcilláció sérült. Ez egészen pontosan azt jelentette, hogy a leszálló ágban lévő nyugati szelek helyét a periódus végén nem vették át a keleti szelek, mivel anyugatiakújra felszálló ágba kerültek.

kép: researchgate.net

Az anomália 6 hónapig volt jelen, majd a folyamat visszatért az 1960-ban leírt rendszerébe. A NASA tudósai azóta is vizsgálják, hogy ennek a kilengésnek milyen hatásai voltak a troposzférára illetve a sztratoszférára, valamint azt is, hogy ez az anomália vajon egyszeri eset volt, vagy egy ismétlődő trenddel nézünk szembe.

Azt már most tudni lehet, hogy a jelenségnek a legnagyobb valószínűséggel két összetevőhöz van köze. Ezek közül az egyik a globális felmelegedés, a másik pedig a 2015-2016-ban jelentkező, kivételesen erős ElNinojelenség.

lead kép: metoffice.gov.uk