Mi a légköri nyomás és miért fontos ez a meteorológusoknak?

A nyomás a meteorológiában és időjárásunk alakításában alapvető szerepet tölt be. A témával már több száz évvel ezelőtt is foglalkoztak a tudósok, akik közül a legjelentősebbet Evangelista Toricelli érte el, aki 1643-ben felfedezte a légnyomásmérőt (barométert). A Toricelli által felfedezett higanyos barométer a mai napig is megállja a helyét a mérések tekintetében, viszont érthetően az elmúlt évek alatt számos, ennél pontosabb értékeket mutató műszereket fejlesztettek ki. De pontosan mit is jelent maga a légnyomás szó és miért érdemes tudni a pontos értékét?

Az atmoszférában levő levegő tele van levegőrészecskékkel, amik a gravitáció hatására lefelé mozognak.

Ebből adódóan egy statikus eset megvizsgálása során a légnyomást úgy lehetne a legjobban definiálni, hogy a légkör egy tetszőleges pontjában a pont felett elhelyezkedő légoszlop súlya. Ha sok levegőrészecske található ebben a pontban akkor a légnyomás nagyobb, ha viszont kevés akkor a légnyomás kisebb.

Ezért van az, hogyha az atmoszférában egyre magasabbra megyünk, akkor egyre kevesebb levegőrészecske lesz felettünk, ezáltal pedig a nyomás is csökkenni fog az adott szinten. Tehát a magasság növekedése a légnyomás csökkenésével jár. Ez az egész folyamat pedig azért alakul ki mert a légkör felett vákuum van.

Meteorológiai viszonylatban, elsősorban a vízszintes nyomáskülönbségekre érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni, hiszen a különbségek által generált erők horizontális légmozgást eredményeznek, amit mi szélként ismerünk. A légnyomás vertikális nyomáskülönbsége miatt pedig képesek vagyunk megadni a repülőgépek földfelszíntől vett magasságát.

Annak érdekében, hogy a nyomásmagasság anomáliáját kiküszöböljék a vertikális irányú nyomásváltozás megfigyeléseket egy közös horizontális szintre átszámítják, ami a tengerszinti légnyomás. Tengerszinten az átlagos légnyomás 1013 hPa.

Következőnek nézzük meg példákkal, hogyan is lehet értelmezni a nyomási térképeket. A térképen a fekete vonallal jelzett görbéket izobároknak nevezzük, amik az azonos nyomású pontokat kötik össze, rajtuk pedig a nyomás pontos értéke szerepel hPa-ban. Az izobárokat (közel) azonos magasságon mért értékekből szerkesztik. A térképek a szélirányok, ciklonok, anticiklonok meghatározásában játszanak szerepet, összességében az időjárás előrejelzésében.

A térképen az alacsony nyomású területeket L (low) betűvel, a magas nyomású területeket H (high) betűvel jelölik. A koncentrikus körök által körül határolt területen található „x” jelölés pedig az adott területen levő legkisebb vagy legnagyobb légnyomást jelöli. Ez a rendszer középpontja. A térképen lerajzolt izobárok közötti távolságok azért kisebbek az alacsony nyomású rendszerek esetében, mert a nyomás megváltozása a távolság függvényében nagyobb, mint a magas nyomású rendszerek esetében.

Amikor olyan esetet látunk, hogy az alacsony nyomású rendszer izobárjai két magas nyomású rendszer közötti tartományba nyúl ki, azt teknőnek nevezzük. Ugyanezt az esetet a magasnyomású rendszer kinyúlása esetén gerincnek nevezzük.

Az utolsó képen, pedig az előbb elmondott teknő és gerinc esete látható. 2020-03-03-án várhatóan egy teknő fog húzódni a nyugat európai térség felé, ami szépen kirajzolódik az alábbi ábrán.

lead kép: metoffice.gov.uk