A ködszivárvány

Tudod pontosan, hogy hogyan alakul ki? Ezen cikkünkben ezzel a ritka és nagyon szép légköroptikai jelenséggel foglalkozunk!

A ködszivárvány feltűnéséhez szükséges egy másik -nem annyira ritka- jelenség, aköd jelenléte. A földre szállt felhőben 1000 méter alatti a látástávolság, és többféle módon képződhet: leggyakrabbankisugárzási köddeltalálkozhatunk, mely többnyire éjszaka vagy hajnalban a levegő és a talaj eltérő hőmérsékleti viszonyaitól alakul ki.

Először a felszínen jelentkezik, a talaj lehűlése okozza, és elég sekély. Egy másik fajtája azadvektív köd, ami melegebb, páradús levegő beáramlásával képződik,nyílt ködnekpedig azt nevezzük, amikor a talaj fölött kb. 1,5-2 méterrel, tehát olyan szemmagasságban még van köd, de fölötte látható az ég vagy a csillagok.

A köd kialakulásánál mindigeltérő hőmérsékletűés nedvességtartalmú felületek találkoznak és keverednek, és a felhő kicsapódás útján jön létre.

A ködszivárvány ellentétben általános társával nem nagyon pompázik színekben, inkábbfehér, vagy egybemosódott hatást kelt. Ennek oka a vízcseppek méretében keresendő. Minél nagyobb cseppeken törik ugyanis meg a fény, a színek annál jobban elkülönülnek a szivárványban (legjobban 1 mm-es cseppméretnél vagy afelett).

Ezért van az, hogy a zivatarok elvonulása után látszó szivárvány a legszínesebb (a zivatarfelhőben lévő cseppek mérete ugyanis a legnagyobb). Mivel a ködben nagyon apró,0,001 mm-es cseppek vannak,ezért a ködszivárvány színei egybemosódnak vagy nehezen kivehetőek.

A ködszivárvány kialakulásánakfizikája ugyanaz, mint a szivárványé: a napfény bejut a vízcseppbe, a sugár megtörik be- és kilépésnél, és a fehér fény a spektrum színeire bomlik, végül a fény visszaverődik, így jut a megfigyelő szemébe. Leginkább akkor látható, amikor a délelőtti napsütés felmelegíti a talajt, és elkezdi oszlatni a talajmenti ködöt.

Lead kép:animal-jam-clans.wikia.com