Enyhe, száraz, furcsa – Ilyen volt az idei tél

Bár erre a télre sokan úgy emlékszünk vissza, hogy nagyon hideg és havas volt a többihez képest, a friss meteorológiai összesítés most mást mutat. A szakemberek szerint a 2025–2026-os tél enyhébb és kissé szárazabb volt az átlagnál, ráadásul egy hosszabb trendbe illeszkedik: már kilenc egymást követő enyhe télről beszélhetünk. 

A tél, ami nem igazán akart hideg lenni

Az idei tél országos középhőmérséklete 1,68 Celsius-fok volt. Ez elsőre talán nem tűnik soknak, de ha a korábbi évtizedek átlagához hasonlítjuk, már jól látszik a különbség. Az 1991 és 2020 közötti átlag mindössze 0,38 fok, vagyis az idei tél több mint egy fokkal melegebb volt a megszokottnál. Érdekes módon a három téli hónap nem viselkedett ugyanúgy.

• December kifejezetten enyhe volt.
• Február szintén melegebb lett a szokásosnál.
• Január viszont kilógott a sorból, mert az átlag alatt maradt a hőmérséklete.

Sőt, ez volt a 2020-as évek első olyan januárja, amelynek negatív lett a középhőmérséklete. Vagyis rövid időre tényleg megmutatta magát a tél. Az országon belül is volt különbség. A déli megyékben a tél átlaghőmérséklete sok helyen 2 fok fölé emelkedett, míg északon inkább 1-2 fok között alakult. A valódi hideget leginkább a hegyek őrizték meg, ahol több helyen fagypont alatti átlag jött ki.

A tél egyik legszembetűnőbb változása az volt, hogy feltűnően kevés igazán hideg nap volt. A fagyos napok – amikor a hőmérséklet 0 fok alá süllyed – száma 48 volt országos átlagban, miközben korábban 63 nap számított átlagosnak. Ez azt jelenti, hogy két héttel kevesebb fagyos napunk volt a megszokottnál. A még keményebb hideget jelző zord napok – amikor mínusz 10 fok alá csökken a hőmérséklet – szintén ritkábbak lettek. Idén csak 14 ilyen nap volt, pedig az átlag inkább 22 nap körül szokott alakulni. Ez jól mutatja, mennyire átalakulóban van a tél karaktere: a tartós, kemény hideg egyre ritkább.

Hó alig volt, eső már több

Csapadékból sem volt bőség. Az idei tél során országos átlagban 96,5 milliméter csapadék hullott, ami nagyjából 84 százaléka a megszokott mennyiségnek. A tél három hónapja ebben is különbözött egymástól.

• December rendkívül száraz volt, az átlagos csapadékhoz képest 70 százalékkal kevesebb esett.
• Január viszont csapadékosabb lett, ekkor 41 százalékkal több hullott a megszokottnál.
• Február nagyjából átlagos mennyiséggel zárta az évszakot.

A legtöbb csapadék a Dél-Dunántúlon hullott, ahol több helyen 150 milliméter felett alakult a téli összeg. A legszárazabb területek északon voltak, a Bükk környékén, ahol néhány mérőállomáson 60 milliméter alatt maradt a teljes téli csapadék. Érdekes módon a havas napok száma viszont nem változott jelentősen: országos átlagban 16 nap volt, ami megegyezik a korábbi évek átlagával.

Szélsőségeket viszont hozott az évszak

Bár a tél összességében enyhébb volt, azért akadt néhány látványos szélsőség. A tél legmelegebb napján februárban 17,6 fokot mértek több helyen, ami inkább tavaszi értéknek számít. A leghidegebb pillanat viszont igazi sarkvidéki hangulatot hozott: január 9-én Szécsényben mínusz 25 fokot mutatott a hőmérő.

A csapadékrekordok között is volt különbség:

• a legtöbb csapadék Barcson hullott,
• a legkevesebb Szikszón,
• egyetlen nap alatt pedig Felsőszölnökön esett a legtöbb eső.

Az idei adatokból egy dolog elég világosan kirajzolódik: a magyar tél egyre kevésbé kiszámítható. Gyakoribbak az enyhébb időszakok, ritkább a tartós hideg, és a csapadék eloszlása is egyre szélsőségesebb. Ez nem jelenti azt, hogy a jövőben nem jöhetnek még kemény telek. De az utóbbi évek alapján egyre inkább úgy tűnik, hogy a klasszikus, hosszú, havas tél lassan kivétellé válik, nem pedig szabállyá.

Nyitókép: My July / shutterstock

MTI