Nappal tavasz, éjjel tél – így viseli meg a szervezetünket a mostani időjárás

Az előttünk álló napok időjárása tipikus kora tavaszi: napközben 10–14 °C közé emelkedik a hőmérséklet, éjszaka viszont több helyen fagypont közelébe, sőt, akár mínusz 1-2 fokig is lehűl a levegő. Első ránézésre ez kellemes, napos időnek tűnik, de a szervezet számára ez a fajta ingadozó időjárás igen megterhelő.

Mit csinál a szervezetünkkel a mostani időjárás?

Az emberi test folyamatosan arra törekszik, hogy a belső hőmérsékletét nagyjából 36–37 °C között tartsa. Amikor nappal tavaszias meleg van, az erek kitágulnak, csökken a vérnyomás, a keringés kényelmesebb üzemmódba kapcsol. Éjszaka viszont, amikor hirtelen lehűl a levegő, az erek összehúzódnak, emelkedik a vérnyomás, fokozódik a szív terhelése. Ez a gyors váltás az, ami igazán megviseli a szervezetet. Nem maga a 10-14 fok a probléma, és nem is az enyhe fagy külön-külön. A gond az ingadozás. Az ilyen típusú időjárás fokozott terhelést ró:

• a szív- és érrendszerre,
• az idegrendszerre,
• az immunrendszerre,
• valamint az alvás-ébrenlét ciklusra.

Szív- és érrendszeri hatások

Az éjszakai lehűlés miatt az erek összehúzódnak, ami vérnyomás-emelkedést okozhat. Reggelente – amikor a hideg levegő és az ébredés miatti hormonális változások egyszerre hatnak – gyakoribb lehet:

• fejfájás,
• szédülés,
• vérnyomás-ingadozás,
• szívdobogásérzés.

Idősebbeknél, illetve magas vérnyomással élőknél ez az időjárás különösen megterhelő lehet. A nagy napi hőingás statisztikailag is összefüggésbe hozható a keringési események (például infarktus) gyakoribb előfordulásával a hidegebb időszakokban. 

Idegrendszeri és közérzeti hatások

Az időjárás változékonysága az autonóm idegrendszert is "edzésben tartja". Ez az a rendszer, ami a tudatos irányításunktól függetlenül szabályozza a szívverést, az erek tónusát, az izzadást.

Ilyen időszakban gyakoribb lehet:

• fáradékonyság,
• koncentrációs zavar,
• ingerlékenység,
• alvászavar,
• migrén.

Sokan ilyenkor érzik azt, hogy valami baj van az időjárással, még ha napközben süt is a nap. A test ugyanis folyamatosan alkalmazkodik a változásokhoz.

Immunrendszer, megfázás

A nappali enyheség könnyen megtéveszt: sokan vékonyabban öltöznek, miközben a reggeli és esti órákban még fagy közeli a hőmérséklet. A lehűlés önmagában nem okoz fertőzést, de a nyálkahártyák vérellátásának csökkenése miatt csökkenhet a helyi védekezőképesség. Ez kedvez a légúti vírusok terjedésének. Ráadásul a nagy napi hőingás stresszhatás a szervezet számára, ami – tartós fennállás esetén – gyengítheti az immunválaszt. 

Alvás, és hormonális ritmus

Az ilyen időjárás az alvásminőséget is befolyásolhatja. A hűvösebb éjszaka önmagában kedvez az alvásnak, de ha a nappali meleg és az esti lehűlés túl gyors, a szervezet nem tudja eldönteni, melyik évszak van. A cirkadián ritmus – vagyis a belső biológiai óránk – érzékeny a hőmérsékletre és a fényviszonyokra is. Ilyenkor gyakrabban ébredünk fel éjjel, hajnalban, nyugtalanabbul alszunk, és nappal álmosabbak lehetünk. 

Mit jelent ez meteorológiai szempontból? 

Ez a helyzet tipikusan anticiklonális, derült időben fordul elő. A nappali napsütés gyorsan felmelegíti a felszínt, éjszaka viszont a felhőzet hiánya miatt a talaj gyorsan kisugározza a hőt, és a levegő lehűl. Ez az úgynevezett nagy napi hőingás. Télen és kora tavasszal különösen jellemző, amikor a nap már erősebben süt, de az éjszakák még hosszúak és hidegek.

A következő napokban most ezt fogjuk tapasztalni, ezért készüljünk fel, de azért a pozitív oldalát is nézzük: végre gyönyörű, szinte tavaszi napsütés köszöntött be, amire hónapok óta várunk.

Nyitókép:  Pheelings media / shutterstock