Nem biztos, hogy mindenkinek jó a mostani enyhülés: veszélyben a természet?
Az idei február nagyon furcsa hangulatú. Nincs benne az a csendes, dermedt nyugalom, ami szokott. És bár örülünk annak, hogy itt van végre az enyhülés, ez nem mindenkinek jó: a természetnek biztosan nem.
A föld nem pihen igazán, a növények nem alszanak mélyen — csak félálomban vannak. Az enyhülés most nem csupán kellemes, hanem komoly dilemmát is ad a természetnek. A télnek ugyanis nem csak az a dolga, hogy hideg legyen. Hanem az is, hogy megálljt parancsoljon az életnek. Most viszont ez a megállj hiányzik.
- Az enyhe idő felébreszti a nyugalmi állapotban lévő növényeket
- Emiatt jelentősen csökken a fagytűrésük
- A hétvégi lehűlés komoly károkat okozhat a rügyekben
- A talaj mélyebb rétegei sok helyen még mindig szárazak
Félálomban van a föld: a növények nem értik az enyhülést
Normálisan január–február környékén a növények mély nyugalmi állapotba húzódnak vissza. Ez egy védekező mechanizmus: lelassul az anyagcsere, a nedvkeringés minimális, a sejtek felkészülnek a fagyokra. Olyan ez, mint amikor az ember télen vastag takaró alatt alszik. Az idei enyhe idő viszont folyamatosan felébreszti őket. Legalábbis félig.
Egy-egy melegebb nap hatására:
- a rügyek lassan aktivizálódnak,
- a szövetek víztartalma nő,
- csökken a faggyal szembeni ellenállás.
A növény ilyenkor azt hiszi: közeledik a tavasz. Csakhogy ez még február.
Ráadásul a csapadékkal is bajok vannak. Az elmúlt hetekben összességében bár nem volt kevés, mégsem tökéletes a helyzet. A felszín gyakran nedves, de mélyebben sok helyen még mindig nagyon szomjas a föld. Pedig a mezőgazdaság számára a tél egyik legfontosabb feladata épp az lenne: feltölteni a talaj vízraktárait tavaszig.
Ha ez elmarad:
- a növények gyorsabban kiszáradnak nyáron,
- gyengébb lesz a fejlődés,
- a hőség hatása felerősödik.
Vagyis a mostani enyhülés hatása akár hónapok múlva is visszaköszönhet.
Jön a csapda: az újabb fagy
A hétvégi lehűlés nagyon veszélyes lesz. Nem maga a hideg a gond — a növények ezt megszokták. Hanem az, hogy nem felkészülten éri őket. Ha egy hosszabb hideg periódus előzi meg, a növények bekapcsolják a túlélő üzemmódot. Most viszont az enyhülés miatt részben már kiléptek belőle. Ez olyan, mintha valakit álmából felkeltenének, majd hirtelen jeges vízbe löknek. A következmények egyértelműek: sérülhetnek a rügyek, károsodhatnak az őszi vetések, a gyümölcsfák később gyengébben virágozhatnak, és a szőlő is érzékenyebb lesz a tavaszi fagyokra. Egy vékony hóréteg ugyan sokat segíthet — természetes takaróként működik — de nem mindenhol jut belőle elegendő.
Az ember persze azért örül a februári 10-12 foknak. A madarak is hangosabbak már, a napfény is barátságosabb. Csakhogy a természet naptára nem a mi naptárunk szerint működik, hanem a hőmérséklet szerint. És most rossz jeleket kap. Az enyhülés nemcsak egy kellemes időszak: egy félrevezető üzenet a növényvilágnak. A közelgő fagy pedig olyan vizsga, amire nem minden élőlény tudott rendesen felkészülni.
A tél és a tavasz határa most elmosódott — és ilyenkor a legsebezhetőbb a természet.
Nyitókép: makineko / Shutterstock
