Így mentette meg a havazás a természetet – Sokkal többet számított a hó, mint gondolnád

Az elmúlt hetek időjárása sokak számára inkább kellemetlenséget jelentett: havazás, ónos eső, fagyos éjszakák és csúszós utak váltották egymást. Pedig meteorológiai és természetvédelmi szempontból az történt, aminek történnie kellett. A tartós, komoly fagyok előtt kialakult összefüggő hótakaró ugyanis kulcsszerepet játszott abban, hogy a növényzet, a talaj és a mezőgazdaság ne szenvedjen súlyos károkat. Ha ez a hó nem érkezik meg időben, most egészen más képet látnánk az ország nagy részén. És bizony foghatnánk a fejünket...

Miért is volt életmentő a havazás?

A hó sokak szemében csak hideg, latyak és plusz feladat, valójában azonban az egyik legjobb természetes védőréteg. A frissen kialakult, 10-20 centiméter vastag hótakaró kiváló hőszigetelőként működik: megakadályozza, hogy a rendkívül hideg levegő közvetlenül elérje a talajt. Ennek köszönhetően a föld mélyebb rétegei nem fagytak át, még ott sem, ahol az éjszakai hőmérséklet tartósan -15, sőt helyenként -20 fok alá süllyedt. Ha a hó elmaradt volna, a talaj felső rétegei keményre fagytak volna, ami komoly károkat okozhatott volna az őszi vetésekben, a gyökérzónában és a talaj élővilágában is. Így viszont a hó alatt a növények nyugalmi állapotban, védetten vészelték át a hideget. Ez különösen fontos a repce és az őszi kalászosok esetében, amelyek ilyenkor rendkívül érzékenyek a hirtelen, csapadék nélküli fagyokra.

A hótakaró szerepe azonban nem ér véget a fagy elleni védelemmel. Az olvadáskor lassan felszabaduló nedvesség fokozatosan szivárog be a talajba, ami sokkal kedvezőbb, mint egy hirtelen, nagy mennyiségű eső. Ez különösen értékes most, amikor az ország több részén – főleg az Alföldön – a mélyebb talajrétegek továbbra is nagyon-nagyon szárazak. A most lehullott hó egyfajta késleltetett vízkészletként működik. Nem folyik el azonnal, nem okoz belvizet, hanem lépésről lépésre tölti fel a talajt, ami tavaszra és nyárra is kulcsfontosságú. Ha a következő hónapokban csapadékszegényebb időszak jönne, ez a mostani hómennyiség akkor is sokat számított. 

Mi történt volna, ha nem esik a hó?

Érdemes egy pillanatra elképzelni a másik forgatókönyvet. Hó nélküli, száraz talaj, majd hirtelen érkező -15 fokos éjszakák: ez lett volna az igazi rémálom. Károsodtak volna a gyökerek, kifagytak volna a vetések, sőt, az egész talajszerkezetet megrongálhatta volna. Ráadásul a talajélet (baktériumok, gombák, mikroorganizmusok) is komoly károkat szenvedett volna, ami hosszabb távon a terméshozamokra is hatással van. Most viszont a természet szó szerint előrelátó volt: előbb érkezett a hó, csak utána a nagy hideg. Ez a sorrend döntő jelentőségű, és ritkábban adódik, mint gondolnánk! 

Bár az időjárás továbbra sem lesz eseménytelen, és a hideg még visszatér, egy dolog biztos: a mostani hótakaró igazi ajándék. Csendben, látványos drámák nélkül tette a dolgát, megvédte azt, amit kellett, és közben alapot teremtett a következő időszakra is.

Nyitókép: M. Volk / shutterstock

Forrás: HungaroMet