Budapestet majdnem "elfújta a szél" – megdőlt a fővárosi napi szélrekord

Megdőlt Budapesten a szélrekord. A János-hegyen mért 86,8 km/h-s széllökés csütörtökön nemcsak a napi, de a városi emlékezet szempontjából is figyelemre méltó – főként, ha belegondolunk, hogy a szél nem csupán egy természeti jelenség, hanem a klímaváltozás egyik láthatatlan, de annál érzékelhetőbb kísérője is.

A nap, amikor fővárosi szélrekord dőlt

Május 29-én egy széteső hidegfront vonult át Magyarország fölött, ennek hátoldalán pedig erős északnyugati szél alakult ki. A legerősebb lökéseket a János-hegyen mérték – nem véletlenül, hiszen a hegy kiemelkedő fekvése miatt amúgy is fogékonyabb a szélre. A 86,8 km/h-s széllökés megdöntötte az 1966-os és 2002-es napi rekordot, amikor 83,2 km/h volt a csúcstartó érték.

Ez a sebesség már a viharos kategóriába tartozik, és könnyedén képes kisebb károkat okozni: például faágakat letörni, könnyebb tárgyakat elsodorni vagy a közlekedést megnehezíteni.

De miért van egyáltalán szélrekord? És miért fontos?

A meteorológiában a szél sebessége és iránya kulcsfontosságú paraméterek. Ezek alapján lehet előre jelezni viharokat, ciklonokat, de még a légszennyezettség mozgását is. A szélrekordokat – akárcsak a hőmérsékleti vagy csapadékrekordokat – azért vezetik, hogy hosszú távú trendeket tudjunk megfigyelni.

A budapesti napi szélrekord nemcsak egy szám, hanem jelzés is arra, hogy valami megváltozott a légköri viszonyokban. Egyre gyakoribbak az intenzív széllökések, nem csak a hegyekben, hanem az alföldi régiókban is. Ezek az események pedig nem elszigetelt esetek, hanem a változó klíma következményei lehetnek. Tehát van kapcsolat a klímaváltozás és a széllökések között. 

A globális felmelegedés hatására megváltozik a légkör cirkulációs rendszere, vagyis az a mód, ahogy a levegő tömegei mozognak a Földön. Melegebb tengerek, eltérő hőmérsékletű légtömegek és megváltozott jet stream áramlások mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egy-egy front átvonulása hevesebb, szélsőségesebb legyen, mint korábban.

A frontok mögött tapasztalt viharos szél pedig egyáltalán nem ritkaság már, sőt egyre inkább jellemzővé válik a magyarországi időjárásban is. Az elmúlt években rendszeresen hallhattunk kidőlt fákról, megbénult közlekedésről, leszakadt villanyvezetékekről – mindezt a hirtelen jött erős szél okozta.

A szélrekord egy mérőszám. De mögötte ott a változó világunk, és az a döntés, amit nekünk kell meghoznunk: alkalmazkodunk, vagy hagyjuk, hogy "elfújjon" minket a jövő szele.

Nyitókép: moxumbic / Shutterstock