Vörös kód a növényeknek is 

A növények számára a héten megfigyelhető időjárás kihívásokat tartogatott. Ha a vörös kód életbe léptetése az emberek miatt szükséges volt, akkor ez alól nem tudja kihúzni magát sem az állat-, sem pedig a növényvilág. Alapvetően a hazánkra jellemző éghajlati viszonyok között az ilyen fagyok nem jelentenek különösebben nagy meglepetést, de a klímakatasztrófa ezt is alaposan felforgatta.... 

A vörös kódot kiváltó fagynak is lehetnek előnyei 

Sajnos el kell ismerünk, hogy a sokakat veszélyeztető mivoltán kívül bizony a fagynak is van haszna, hiszen a kártevők irtásában hatalmas szerepet játszik. Sőt, tulajdonképpen a mi éghajlatunkon ez a növényvédelem egyik alapköve. A hazai növényállomány ugyanis alapvetően ellenállóbb a hideggel szemben, mint a kártevők – legalábbis ideális esetben. Az extrém hideg tehát tizedeli a kórokozókat és az olyan közutálatnak örvendő lényeket is, mint például a poloskák. Ez több szempontból is ideális, hiszen a melegebb éghajlatról érkező invazív fajok képviselői jelentős károkat szenvednek, mivel eredeti élőhelyükön az ilyen hidegek nem jellemzőek, így védekezni sem nagyon tudnak ellenük. 

A növényeket pedig annyira nem kell félteni, hiszen alapesetben fel vannak készülve a téli időszakra is. A hazai fás szárú növények például csak akkor sérülnek a hidegben, ha tartósan, 12–15 napig tapasztalunk -15°C alatti hőmérsékleteket. 

A fagyok hátrányai 

Ez a fajta fagytűrés a növények esetében legtöbbször igaz ugyan, de nem minden esetben. A mezőgazdaság számára a kihívást nem is annyira a hideg, mint inkább a hó hiánya jelenti. A hó ugyanis nagyon jól hőszigetel, ezzel megóvva a talajt a szélsőséges hidegtől. Ha azonban hiányzik a hótakaró, akkor a felfagyás veszélye áll fenn, ami például a gabonafélék esetében komoly gondot jelenthet. 

A klímakatasztrófa is beleszól ebbe a rendszerbe, méghozzá a melegedés révén. Ezzel ugyanis egyre korábbra tolja a fák, növények vegetációs időszakának a végét, egyre korábbi a rügyfakadás és a virágzás. És mivel az idei tél sem volt kifejezetten durva – az utóbbi időszakot leszámítva –, erre most is megvan az esély. A fagy pedig ezen a téren, különösen a hidegrekordokkal társítva, képes jelentős károkat okozni a gyümölcsösökben is. Szerencsére azonban az agrárium nem fegyvertelen, a fagy elleni védekezés több lehetőségével is tisztában van és alkalmazza is az alábbi módszereket:

• hőágyúzás
• fáklyázás
• fagyvédelmi öntözés
• füstölés
• fagy elleni permetezés

Otthon a kiskertekben 

A kertekben az extrém hideg komolyabb károkat képes okozni. Ennek oka, hogy a növényrajongók sokszor választanak olyan szépségeket, melyek alapvetően nem a mi klímánkhoz vannak szokva. Ezeket jó ideig cserepekben nevelték az emberek, ám az utóbbi években a klímakatasztrófa hatására sokan döntöttek már a kiültetés mellett. A leanderek, bougainvilleák, futójázminok és hasonló, alapvetően a déli szomszédainknál jellemző növények pedig igen nehezen tolerálják ezeket az extrém fagyokat. Természetesen igyekszünk ellenük takarással védekezni, de sajnos sokszor még ez sem lesz elegendő. Szerencsés esetben a növények gyökerei nem sérülnek, vagyis képesek újra kihajtani. A klímaváltozás pedig el nem tűnik, vagyis várhatóan azért az ilyen erős hidegek nem lesznek újra jellemzőek hazánkban sem, így az életben maradt mediterrán szépségeink is a kertünk részei maradhatnak. 

Nyitókép: MVolodymyr / Shutterstock

Ha valakiben felmerült a fagy elleni védekezési módokat olvasva, hogy mi is az a fagyvédelmi öntözés, az alábbi videóban részletesebb magyaráztara lelhet: