
Itt a tél, végre az igazi tél, ilyenkor pedig a tavak és a folyók is befagyhatnak. Ha pedig ez megtörténik, akkor végre kiszabadulhatunk, és sor kerülhet a jégkorcsolyázásra a gyönyörű tájakon.
A jégkorcsolyázás remek szórakozás és testmozgásnak sem utolsó, de nem árt, ha óvatosan bánunk a jéggel. Ha ugyanis rosszul mérjük fel annak vastagságát, az könnyen jelentheti, hogy életünkben utoljára sportoltunk...
A kérdés remek, és ha biztosra akarunk menni, akkor a jégkorcsolyázáshoz a legalkalmasabb helyszín a műjégpálya. Itt ugyanis akkor sem kell félni a beszakadástól, ha a jégréteg vékony. Persze ha már az időjárás engedi, akkor miért ne mennénk ki a szabadba, ahol még az is elképzelhető, hogy nem másik 200 emberrel kell megosztani a jeget, hanem akár magányosan, a csendet és a hideget élvezve siklunk egyet a jégen.
Bár a fagyok mostanában kifejezetten erősek voltak, ez nem jelenti azt, hogy a kialakult jégréteg vastagsága is megfelelő lesz, azt pedig végképp nem, hogy jó ötlet az élővizek jégrétegén egyedül bóklászni. A Katasztrófavédelem kiemelni, hogy ketten, optimális esetben hárman menjünk sportolni legalább, így ugyanis tudunk figyelni egymásra és segíteni a másiknak abban az esetben, ha baj van. Javasolják a testhezálló, réteges öltözködést olyan anyagokkal, melyek lassan engedik át a vizet. Így ha mégis beszakad alattunk a jég, nem húznak le ólomsúllyal a ruháink és nyerünk egy kis időt, mielőtt a bénítóan hideg víz ledermesztene minket is.
A befagyott tavak mellett vonzóak lehetnek a folyók is, a kanyargós, vadregényes tájjal, de ezek a vizek, pontosabban ezek a jegek még nagyobb körültekintést igényelnek. Ahhoz, hogy biztonságosan a jégre merészkedjünk, legalább 8-10 cm vastag jégréteg kell, csoportos tevékenységekhez pedig minimum 12 cm, vagy még több. A part közelében a jég jellemzően vékonyabb, ahogyan folyókanyarulatok külső oldalán, a sebes folyású részeken vagy a kőtömbökkel gazdagon ellátott szakaszokon – ezeket érdemes inkább elkerülni. Ugyancsak vékonyabb lehet a jég a vastagabb hóréteg alatt és számoljunk vele, hogy a tavon vagy folyón a jégréteg nem mindenhol ugyan olyan vastag, azaz ne akarjuk átkelni rajta az egyik oldalról a másikra. Fontos a jég állaga is. Ha hóra esik az eső, ami azután megfagy, az gyengébb struktúrát hoz létre. Az átlátszó, de láthatóan buborékos jég szintén nagyon instabil lehet, ne kockáztassuk a rálépést. A “jó” jég átlátszó és annak vastagságát a szakemberek igazolták vissza!
A tavi sikláshoz jó helyszín lehet az Orfűi-tó és a Pécsi-tó, de csodaszép helyszín a Velencei-tó is. Ritkábban fagy be megfelelően a Balaton, illetve sokszor olyan helyek sem alkalmasak a korcsolyázásra, amikről pedig azt gondolnánk, nagy hidegben gyorsan befagynak. Erre remek példa a Holt-Tisza, ahol a napokban külön közleményben jelezte a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Rendőr-főkapitányság, hiába tűnik úgy, a jégvastagság a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság munkatársainak mérése alapján messze elmarad a biztonságostól, így arra rálépni életveszélyes lehet! A jelentős fagyok bizakodásra adnak okot, de a napközbeni fagypont feletti hőfokok miatt a legtöbb helyen még nem elég vastag a jég, így mielőtt útnak indulunk, mindenképpen tájékozódjunk a lehetőségekről!
Nyitókép: Jakub Barcuch / Shutterstock
MTI
2023-ban egészen speciális pályával kedveskedett az időjárás a különlegességek kedvelőinek: