Itthon egyre több a napelem - de még most is erősen sereghajtók vagyunk a megújulók kiaknázását nézve

Komoly támogatási hullám, napelem-boom és fejlődés - ez látszik a számokon, de sajnos ennek csak akkor tudunk igazán örülni, ha csak ezekre a számokra koncentrálunk. A megújuló energia ugyanis hazánkban még mindig nevetségesen alacsony hányadát adja az energiamixnek, és Európában is sereghajtók vagyunk.

Máltát lenyomtuk

Málta az egyetlen, amely országot sikerült megelőzni, így utolsó előttiek vagyunk a megújuló energia részarányát tekintve. Ezzel egy nagyjából 10%-os részaránnyal rendelkező nemzetet sikerült magunk mögé utasítani, a mi 12%-os arányunkkal. Ezzel szemben az EU átlaga 37,5%, míg a szomszédban, Ausztriában ugyan ez az arány 78,2%-ot mutat.

Ez különösen elkeserítő akkor, ha azt is hozzátesszük, hogy a Nemzeti Energiastratégiában lefektetett ütemet jóval meghaladó növekedéssel lehetett számolni.

A megújulók és a bennük rejlő lehetőség

Az energiamixben betöltött arányuk most már tisztán látszik, ezen belül pedig a szélenergia kapta a leghangsúlyosabb szerepet a maga 36%-val. A 2020-as adatokra támaszkodó riport második helyen hozza a vízenergiát, 33%-os részaránnyal és mindössze 14%-os arányt ad a napenergia a megújulók között, ez pedig kifejezetten alacsony.

Sajnos tény, hogy bár a szélpotenciál igen nagy az országban, évek óta tilos a szélerőművek építése, és sajnos a vízerőműveink kapacitása sem kifejezetten nagy. A megoldás, a részarány növekedése a napenergia hasznosításában rejlik, ezt jól látják a törvényhozásban is, és igyekeznek a házi telepítésű napelemek részarányát jelentősen növelni a támogatások révén. Az ütem azonban lassú, vagyis központi beruházásokkal is növelni kellene a megújuló energiák kinyerésére telepített rendszerek méretét, kapacitását, hogy a klímakatasztrófa ellen hazánk is hathatósan legyen képes fellépni, ne arra várjunk, hogy a többiek megoldják helyettünk.

Sokan gondolják azt, hogy itt, a Kárpát-medence területén a hegyek ölelésében, a víz hazájában a klímakatasztrófa elkerül minket, de ez sajnos nem igaz. Olyannyira nem, hogy jellemzően erősebben érint, mint szomszédainkat, többek közt éppen a vizeink révén. Példaként említhető az az elkeserítő tény, hogy az utóbbi években kénytelen volt bevezetni egy új fogalmat a szakma a hazai folyóvizek tekintetében, ez pedig az időszakos víztest - vagyis az olyan folyóvíz, mely nincsen jelen egész évben. Eleddig ez idehaza nem volt jellemző, a szárazság miatt – mely a szélsőségessé váló időjárás, így a klímakatasztrófa következménye - szükségessé vált az elnevezés bevezetése.

képek és lead kép: shutterstock