Hazánkban a tornádók igen ritkák, és ha meg is jelennek, jellemzően nem erősödnek meg nagyon - bár ez alól is vannak kivételek. Hogy akkor miképpen lehetséges az, hogy mégis viszonylag sokszor láthatunk kavargó légtömegeket, amikről egyértelműen ki lehet mondani, hogy forgószelek?
kép: Laurence Parent
Tornádó ugyan nem igazán van, de porördög, vagy még misztikusabb néven boszorkánytölcsér azonban gyakori jelenség hazánkban is, a nyári hónapok alatt. Most is egy ilyen tölcsért sikerült megfigyelni, mely Abasár mellett alakult ki. Ami miattérdemesvele foglalkozni, az az, hogy ez a jelenség most több 100 méter magasra is felnyúlt, és percekig volt jelen.
kép: link.springer.com
A porördögök nem tornádók, és még csak nem is lesznek azzá sohasem. Alapvetően hasonlóak, hiszen mindkettő függőlegesen áramló és forgó mozgást végző légtömeg. Azonban a tornádók “rossz” időben, jellemzően szupercellák kíséretében alakulnak ki, és a felhőkből ereszkednek alá. A porördögök ellenben a nyári, szép, csendes és napos időszülöttei, és a talajtól nyújtóznak az égbe.
A létrejöttük a felszín felmelegedése miatt van, mely jellemzően homokos talaj felett jön létre. Mikor a feláramló könnyebb meleg levegő belekap a homokba, porba vagy levelekbe, akkor láthatóvá válik maga a forgó tölcsér is.
kép: Rita Nogherotto
A porördögök nagy többségükben veszélytelen képződmények, inkább ijesztőek. Persze ez nem jelenti azt, hogy ne okozhatnának gondokat, hiszen a forgási sebesség elérheti a 200 km/h-át is, és a haladási sebességük is lehet akár 100 km/h. Ez azonban ritka, és hazánkra egyáltalán nem jellemző. A porördögök maximum néhány tereptárgyat mozgatnak meg, de olyan rombolást nem okoznak, mint például a cseheknél kialakult tornádó.
lead kép: NASA - Wikipedia