Jön a fél évig tartó nyár hazánkban is - ez pedig katasztrofális következményeket hoz magával

Ha megkérdeznénk, melyik a kedvenc évszaka, a legtöbben a nyárra voksolnának, a legkevesebben pedig a télre. Számukra pedig elsőre nagyon jó hírnek tűnhet az, hogy a klímaváltozás hatására az évszázad végére a nyár az északi féltekén fél év hosszúra nyúlhat. De ez csak elsőre tűnikjódolognak, igazából katasztrofális következményei lesznek.

Jön a nyár

Első körben érdemes tisztázni, mit is értünk nyár alatt, ez ugyanis nem olyan egyszerű. A nyár a 17,71 fokos napi középhőmérséklet függvénye. Az első nap, mikor ezt az adatot elérjük, a nyár első napja, és az a nap, mely már ennél hűvösebb középhőmérsékletet produkál, a nyár vége. Ennek alapján pedig már most el lehet mondani, hogy a 70-es évekhez képest bizony 50(!) nappal hosszabbak a nyarak.

kép: theessentialman.com

Ez több napozást, több fürdést, több élményt jelent, miközben a tél egyre zsugorodik. Bár az igazság az, hogy sem a tél, sem atavasznem vesztett olyan sokat, pusztán pár napot, az ősz azonban drasztikusan lecsökkent.

Ez pedigtendenciális, ami azt jelenti, hogy 2100-ra már el fogunk jutni oda, hogy a nyarak 6 hónapon át is tartanak, miközben a tél pusztán két rövidke hónapot ölel majd fel. Hogy ez jó dolog-e?

Ökológiai összeomlás

A hosszú nyarakat mindenki szereti, és vágyunk is apálmafákárnyékára,a homokos partokra,és a napsütésre. Csakhogy a kontinentális éghajlaton, így hazánkban is a négy évszak jelenléte alakította az evolúciót is, vagyis az itteni életformák alkalmazkodtak ahhoz, hogy van tél, tavasz és ősz is.

kép: Taringa

A kialakult ökoszisztémák egy darabig képesek tolerálni a változásokat, egy ponton túl azonban végzetes összeomlással kell szembenézni. A tél a növények nyugalmi időszaka, amitől a klímaváltozás megfosztja őket. Ez nem csak az erdőségekre, hanem a mezőgazdaságra is hatással lesz, lényegesen romló terméshozamokkal, amit nemigen lehet kiküszöbölni. Ráadásul még a fagykárokról nem is beszéltünk, melyek bizonytalan évszakátmenetek miatt egyre gyakoribb jelenséggé válnak. És sajnos az állatvilág sem jár jobban. Példaként álljanak itt a madarak: a költés időben előbb történik majd, ám ilyenkor az élelemforrás még nagyon szűkös. Ez drasztikus egyedszám csökkenést okoz, melynek hatására azonban az olyan kártevők és kellemetlen rovarok, mint a szúnyog, jelentős előnyhöz jutnak.

lead kép: azbigmedia.com