Időjárási rekordok Magyarországon II/I

Nézzük meg, milyen elképesztő szélsőségek voltak már hazánkban!

Lássuk előszörahőmérsékletirekordokat!
Azabszolút maximumota kiskunhalasiak élhették meg 2007. nyarán:41,9 fokot. Ennek hideg párját Miskolc-Görömbölytapolca állomáson mérték 1940. februárjában, amikor is a hőmérő higanyszála-35 fokigsüllyedt!

A napi rekordokra is elkerekedhet a szem: a legmagasabb minimum 2007. július 20-án volt Pécs-Árpádtető állomáson, ugyanisa nap leghidegebb órájában is 27,9 fokvolt! Kecskemét-Miklóstelepen 1942. januárjában viszont olyan is volt, hogy amaximum hőmérséklet mindössze -23 fokvolt.

1963. február 3-án történt a legnagyobb felmelegedés 18 óra alatt, amikorBékéscsabán26,7 fokot emelkedetta hőmérséklet. Ez aztán a hőingás! Még belegondolni is rossz, milyen egészségügyi hatásai lehettek ennek a hirtelen és nagyon erős változásnak. Ide kapcsolódik a legnagyobbabszolút hőingásértéke is, amit Baján mértek:75,1 fok(-34,1 fokot 1942. januárjában, 41 fokot pedig 2007. júliusában mértek).

Atalajfagyvastagsága nem szokott pár tíz centiméternél több lenni a téli, fagyos napokon sem, de 1929. ferburárjában Debrecenben a fagy mélysége elérte azegy métert. Aki szokott kirándulniKékestetőfelé, tudhatja, hogy fenn mindig hidegebb, hűvösebb idő uralkodik, mint lent induláskor. A fenti állomáson az abszolút maximumot 2007. július 20-án mérték,31,4 fokot.

Aközéphőmérsékletekrőlösszefoglalva olvashatsz:
legnagyobb napi: 33,3 fok (Dunaújváros, 2007. 07. 20.)
legalacsonyabb napi: -26,8 fok (Baja, 1942. 01. 24.)
legmagasabb évi: 13,3 fok (Szeged, 2007.)
legalacsonyabb évi: 4,2 fok (Kékestető, 1980.)
sokévi átlagban legmagasabb évi: 11,4 fok (Budapest, 1971-2000)
sokévi átlagban legalacsonyabb évi: 5,6 fok (Kékestető, 1971-2000)

Ennyi hőmérsékleti adat után jöjjenek acsapadékrólmért szélsőségek.

Azéves csapadékösszegektekintetében mindkét adat a sokévi átlaghoz képest a közelmúltban dőlt meg: a legnagyobb 2010-ben, Miskolc-Lillafüreden volt:1554,9 mm! A legkisebb pedig az ezredfordulón Szegeden:203 mm.

A legnagyobb csapadékösszeg értéke nemcsak éves szinten, hanem ennélkisebb időskálákonis figyelemre méltó:
havi: 444 mm (Dobogókő, 1958. 06.)
48 órás: 288 mm (Kékestető, 1958. 06. 11-12.)
24 órás: 260 mm (Dad, 1953. 06. 09.)
1 órás: 120 mm (Heves, 1988. 08. 23.)
10 perces: 64,2 mm (Zirc, 1915. 05. 24.)
Főleg az utolsó két adatnál érdemes picit megállni, és elgondolkodni azon, hogy ez a valóságban mekkora felhőszakadás lehetett!

Ezeknél az adatoknál nem csak mm-ben, hanemcsapadékos napokbanmért rekordokat is számon tartunk. Csapadékos napnak számít már az is, ha 0,1 mmeső hullott az adott napon. Országra és városokra lebontva is megvannak az átlagértékek, de természetesen -mint mindenhol- itt is tapasztalhatunk szélsőségeket:
éves legtöbb: 206 nap (Csenger, 1970.)
éves legkevesebb: 49 nap (Balmazújváros, 1983.)

Végül pedig nézzük meg az 1971-2000-es időszak közöttiévi átlagos csapadékösszegeket:
legnagyobb: 807 mm (Kőszeg), és
legkisebb: 444 mm (Békésszentandrás).

Az adatok alapján jól látható, hogy szélsőségek -amitől az emberek manapság igen tartanak, és természetellenesnek vélik- sok-sok évvel ezelőtt iséppúgy jelen voltak a mindennapi időjárásban, mint ma.

A cikk folytatásábana budapesti, a balatoni rekordokról, és egyéb szélsőségekrőlolvashatsz!

Adatok forrása: www.met.hu

Lead kép:Rizsavi Tamás