Végre divat a kicsi!

A családtámogatásoknak, az élhetőbb környezet igényének és a vállalkozókedvnek köszönhetően a családok ma már merészebben vágnak bele egy építkezésbe, hogy saját házuk lehessen. Ehhez építtető is akad bőven, bár olyan, aki be is fejezi az elkezdett munkát, már jóval kevesebb. Az épületek esetében pedig terjed egy kifejezetten környezettudatos megoldás, a kis ház is.

Kicsi? Kicsi!

Amikor az ember családi házra gondol, akkor egy nagy épület ugrik be, mindenkinek külön, nagy szobával, nappalival, konyhával, raktárhelyiségekkel, miegymással. Jellemzően 150-250 négyzetméteren gondolkodunk, pedig egyáltalán nem kéne. Persze jó a nagy tér, egészen addig, amíg azt ki nem kell fűteni, meg nem kell világítani, és el nem kell készíttetni.

kép:aboutkh.com

A hatalmas épületek hatalmas költségeket is jelentenek, és fenntartásuk is lényegesen nagyobb, mintha kisebben gondolkoznánk. A kertünket is feláldozzuk értük, hiszen az épület miatt, nem marad hely az elképzeléseinkre a sokszor zsebkendőnyi területeken. Így lemondunk a saját konyhakertről, vagy a díszkertről, hogy lebetonozzuk még egy kis részt a természetben, ahova a város zaja és a zöldterületek hiánya miatt menekültünk.

A kevesebb néha több, és ezt ma már nagyon sokan felismerik. A házakat ugyanis nem csak felépíteni kell, hanem fenn is tartani, ez pedig már nem olyan egyszerű.

Több marad a zsebben.

A kis alapterületű házak – főleg korszerű építési megoldásokkal ötvözve – harmad akkora terhet sem rónak a családra, mint a klasszikus értelemben elképzelt „családi házak”. A hatalmas alapterületnek több hátulütője is van, de ezek közül kettő kiemelkedik: a család a hatalmas területen takarítással tölti ideje egy jelentős részét, és a fizetés 30-50%-ka elmegy a rezsire, és a fenntartási költségekre.

kép:en.wikipedia.org

Ma már szerencsére nem ijednek meg az emberek az olyan remekül bevált, évszázados megoldásoktól, mint a szalmabála épületek, hiszen ezek hőszigetelési tulajdonságai messze jobbak, mint a kőépületeké. Az alapterület kérdésében pedig az emberek még tudatosabbak.

Egyre terjed az elv, mely szerint 40 négyzetméter alapterület bőven elegendő, hiszen a második szinttel – mely tetőtér is lehet, így kivitelezés is olcsóbb – egy 80 négyzetméteres életteret kapunk, mely egy négy tagú család számára már elegendő. Ráadásul a kert tavasztól őszig kiegészíti ezt a teret, vagyis ténylegesen csak télen húzódunk be a házba, amit ilyenkor sokkal kevesebbért is ki tudunk fűteni. A teljes rezsi a fizetés 10-20%-ra csökken, ami jelentős megtakarítást eredményez. Ráadásul, a kertből is sokkal nagyobb rész marad meg, amit kihasználhatunk az igényeink szerint akár élelmiszer termelésre is, ami még több pénzt spórol nekünk.

A modern, fenntartható társadalom már nem igényli a hatalmas házakat, a természetet, a család közelségét és a lényegesen nagyobb szabadságot azonban annál inkább. A kisebb házak nem csak környezettudatosak, de hála a modern építési technológiáknak könnyen önellátóvá is tehetőek, így a globális felmelegedés elleni is sokat tehetünk.

lead kép:commons.wikimedia.org