2020. október 29. csütörtök
Nárcisz

Védjük a korallokat, fehérítsük ki a felhőket!

2020. április 25., 12:00
Védjük a korallokat, fehérítsük ki a felhőket!

Nagy Korallzátonyon soha nem látott léptékű korallfehéredés zajlik. Most először történik meg, hogy mindhárom régió - az északi, a középső és most már a déli - egyszerre veszít nagy mennyiségű korallt. Ennek oka az a stresszhatás, melyet a meleg óceánvíz vált ki, mely a mérések szerint sohasem volt még ilyen magas hőmérsékleten. 

Mit tehetünk? 

A korallfehéredésben nem feltétlenül bújik meg a tragédia. Egyes területeken a távozó zooxantellák visszatérnek a korallokhoz, így azok képesek “feltámadni” a hőhullámok után. Ugyanis nem arról van szó, hogy az óceán hőmérséklete állandóan túl magas, ott még egyelőre nem tartunk. De hőhullámok ugyanúgy terjednek a vízben, ahogyan a szárazföldön, és akárcsak az emberek esetében, a koralloknál is komoly következményekkel járnak. 

kép: reefbuilders.com

A kutatók világszerte kísérleteznek különböző lehetőségekkel, hogy valahogy megóvhassák a korallzátonyokat. Eddig azonban nem jártak túl sok sikerrel. Azok a kezdeményezések eredményesek nagyon, melyek a korallok megtapadását ösztönzik mesterségesen elhelyezett felületeken, de a hőhullámok pusztító ereje ezeket a telepeket is érinti. 

 

Égi segítség 

Ausztrál kutatók egy csoportja egy érdekes elmélettel állt elő, mely a gyakorlatba átültetve is nagyon ígéretes eredményeket hozott. Úgy gondolják, hogy a megoldás a felhőkben rejlik. Ha azokat sikerülne valahogy rábírni arra, hogy több napfényt verjenek vissza, azzal az alattuk lévő víz hőmérséklete is csökkenne. 

kép: Brendan Kelaher-Southern Cross University

A fényvisszaverés mértékét a szín világosításával lehet elérni. Érthetőbben: egy sötét színű felhő sokkal több hőt nyel el, és ad le a tengereknek, mint egy világosabb színű, mely visszaveri a napsugarakat, és velük a beérkező hő egy jelentős részét is. Vagyis nincsen más teendő, mint kifehéríteni a felhőket. 

Ezt a kutatók a hóágyúkhoz hasonló szerkezetekkel érik el, csak itt só nanokristályokat lőnek a levegőbe. A sót felveszik az alacsonyan mozgó felhők, és hatásukra fehérebbé válnak. Az eredmények alapján eddig úgy tűnik, hogy a módszer akár 70%-kal is képes csökkenteni a beérkező hőmennyiséget, ami nagyon jó eredmény. Sajnos arról nem esik szó, hogy milyen hatása lehet a sónak a felhőkre, vagy éppen a víz körforgásra, és azt sem igazán lehet egyelőre tudni, hogy mekkora léptékben alkalmazható a lehetőség. Mindenesetre az eredmények biztatóak, a kutatók ezért további vizsgálatokat sürgetnek. 

lead kép: AARON BULL-GETTY IMAGES