2020. szeptember 18. péntek
Diána

Van, amin már a gyors lépések sem segítenek... 

2020. május 10., 12:00
Van, amin már a gyors lépések sem segítenek... 

Szembe kell néznünk a ténnyel, hogy hiába hisszük, hogy van még egy kis időnk, vannak olyan folyamatai a klímakatasztrófának, melyeket ma már nem tudunk sem lassítani, sem megállítani. Ezek akkor is be fognak következni, ha hirtelen minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy megállítsuk a folyamatot. 

Lépni kellett volna... 

Több friss tanulmány is foglalkozik azzal, hogy az antarktiszi jég, vagy éppen a grönlandi fagytakaró olyan léptékben olvad, mint még soha ezelőtt. A tanulmányok a NASA 16 éve tartó megfigyeléseinek adataira támaszkodva merik kijelenteni ezt a súlyos mondatot, és sajnos nem is igen lehet velük vitatkozni. 

kép: Henryk Sadura Getty Images

A jégolvadás több szempontból is problémás lehet a világtengerekre nézve, de a pontos mechanizmusokon még vitatkoznak a tudósok. Az azonban egyszerű józan paraszti ésszel levezethető, hogy az olvadó jégből keletkező víz hozzáadódik a meglévő vízmennyiséghez. Ez pedig egészen pontosan azt jelenti, hogy az elmúlt 16 év alatt nagyjából 200 gigatonna jég olvadt el, ami 1 centiméterrel emelte meg a tenger szintjét 2003 és 2019 között. 

 

Nem lehet megállítani 

A jégolvadás a klímakatasztrófa következménye a globális átlaghőmérséklet emelkedése, valamint az egyre gyakoribb és egyre szélsőségesebb hőhullámok eredménye az lesz egy hamburgi kutatócsoport elemzései alapján, hogy 30 éven belül a nyarak jégmentessé vállnak az északi-sarkkörön. 

Ez hatalmas mennyiségű plusz vizet eredményez, ami önmagában “csak” pár centit jelent, de ez már így is sok, tekintve hogy mennyibe kerül ez ellen a védekezés. 

kép: David Merron Getty Images

A plusz vízmennyiségnél is veszélyesebb azonban a felmelegedéssel együtt járó fizikai jelenség, az úgynevezett hőtágulás. Ez azt jelenti, hogy a melegebb víznek nagyobb a térfogata, vagyis csak nagyobb mederben fér el. Ez pedig már minimális melegedés hatására is jelentkezik, nem kell például forrnia a víznek. A másfél fokos határ, mely a párizsi klímaegyezményben meghatározásra került számol már ezzel az emelkedéssel is, és azzal is tisztában van, hogy ezzel akár egész szigetek tűnnek majd el a Föld felszínéről. Ha azonban a melegedés mértéke ennél nagyobb, esetleg - követve a járványintézkedések előtti gyakorlatot – elszabadul, akkor a tengerek szintje olyan mértékben emelkedhet, hogy több százmillió embertársunk lesz kénytelen elhagyni lakóhelyét, és az egyre zsugorodó szárazföldeken keresni menedéket. 

lead kép: PA - independent.co.uk