2021. május 10. hétfő
Ármin, Pálma

Úgy tűnik, a tonhal mégsem hal ki - határozott lépésekkel mentik a fajt

2021. március 22., 14:00
Úgy tűnik, a tonhal mégsem hal ki - határozott lépésekkel mentik a fajt

A világ működésében a legnagyobb gondot az emberek hozzáállása jelenti. Olyan módszerekkel dolgozunk, olyan gondolkodásmódot alkalmazunk, amiben a pazarlás nem csak elfogadott, de kalkulált rész is. Ez pedig borzalmas gyakorlat, ami egyszerűen nem működhet tovább. 

Pazarló elképzelések 

Mivel a világunk a gazdaság működésétől függ, a pénz, vagyis a profit olyan fontos momentum, melyet nem lehet megkerülni. Őrültség lenne azt várni az emeberktől, hogy ne akarjanak sokat keresni, hiszen a gazdagság az egyik “álom” melyet az emberiság gyártott magának. És ha keresünk, akkor többet akarunk, ha pedig már többet keresünk, akkor már rengetegre vágyunk, etc... 

Ez azt eredményezi, hogy nem azt nézzük, egy-egy folyamat mennyire optimálisan összeegyeztethető a természettel, a környezettel vagy akár az élettel, hanem azt, hogy milyen metódusok mentén tudjuk maximalizálni a hasznot. Az eredmény: pazarló hozzáállás. Bár elsőre ez ellentmondásnak tűnik, nem az, és erre jó példa a tonhalak halászata.  

Túlhalászat 

Az úgynevezett túlhalászat következtében a világon a legtöbbet fogyasztott halfaj, a csendes-óceáni kékúszójú tonhal populációja 97%-kal csökkent. Mi a túlhalászat? Az, hogy nem azt nézzük, mennyit is lehet belőle eladni, hanem azt, mivel lehet a lehető legtöbb halat a legolcsóbban kifogni. Erre megvannak az eszközök, amik azonban számtalan más, értéktelen fajt is a hálókba sodornak, melyek halála egyszerűen értelmetlen, mert nem kezdenek velük semmit. Nem utolsó sorban pedig a tonhalak fiatal példányai is lehalászatra kerülnek, amivel a populáció stabilitása gyorsan megbillen. 

kép: spearfishing.live

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a kis szigetországok a halászatból nem sokat látnak, holott a legkeresettebb halfajokat az ő felségvizeiken fogják ki. Most azonban ez megváltozott. 

 

 

Állj 

8 szigetország - Kiribati, a Marshall-szigetek, Mikronézia, Nauru, Palau, Tuvalu, Pápua Új-Guinea és a Salamon-szigetek - összefogtak, hogy optimalizálni tudják a halászatot úgy, hogy az a természettel is összeegyeztethető legyen. 

Hogy ezt hogyan lehet elérni? Megemelték a külföldi flották halászati díját, és időben korlátozták azoknak a lehetőségeknek a használatát, melyekkel - mint a halakat a hálóhoz csalogató eszközök - durván maximalizálni lehet a fogást a már említett járulékos veszteségekkel. 

kép: worldwildlife.org

Az eredmény pedig még a szigetországokat is erősen meglepte. Az ésszerűsítés első lépései is oda vezettek, hogy a halpopuláció növekedésnek indult, a szegény és többnyire segélyekre szoruló szigetországok pedig a halászati jogokból befolyó bevételeiket megtízszerezték. Ez pedig lehetőséget és igényt is teremt arra, hogy védjék, óvják a tonhal és más tengeri élőlények állományát, és ne engedjék kizsákmányolni azokat. 

lead kép: PAULO OLIVEIRA - ALAMY