Tovább növekedett az óceánok vízszintje

A több kilométer vastag jéggel borított Grönland a tavalyi évben rekordot döntött a havazás és az olvadékvíz közötti különbözet nagyságában. Ez körülbelül 600 milliárd tonnás nettó veszteséget jelent, ami elég volt ahhoz, hogy a globális vízjelet 2 milliméterrel (ebben csak a grönlandi olvadás tartozik bele) megemelje. A 2014-es tengerszint már 6.6 centiméterrel magasabb volt, mint 1993-ban és ez a szám évente 2.5-3.5 milliméterrel nő.

2002 és 2019 között Grönland 4550 milliárd tonna jeget vesztett el, ami évente átlagosan 268 milliárd tonnát jelent. Viszonyításképp Magyarország összes lakosának éves vízfogyasztása körülbelül 150-170 millió tonna. Ez azt jelenti, hogy csak a tavaly elveszett grönlandi jég édesvízmennyisége 3 750 éven át fedezte volt az ország éves vízfogyasztását.

Az Arktiszhoz hasonlóan az Antarktiszon is folytatódik a tömegveszteség, viszont az ottani tragikus helyzetet némiképp ellensúlyozza a kontinens keleti részén megnövekedő havazás.

A szakértők szerint a 2019-es drámai veszteséget elsősorban nem az átlagon felüli hőmérséklet okozta, hanem a globális felmelegedéshez kapcsolódó kifejezetten magasnyomású rendszerek megjelenése a térségben.

Az anticiklon jellegzetes tulajdonsága, hogy blokkolja a felhők képződését, ennek köszönhetően sokkal több napsugárzás érte a grönlandi jeget, mint átlagos esetben. Az ebből következő olvadás pedig öngerjesztő folyamatként hat a jéggel borított szigetre. Míg a fehér, fagyott hó vagy jég sok napfényt visszaver, addig az olvadt víz sokat elnyel. A nagyobb mennyiségű elnyelt napfény pedig csak tovább fokozza a melegedést. Ezáltal a legrosszabb forgatókönyv is bekövetkezhet, miszerint ha már a hőmérséklet nem emelkedik tovább, az olvadás akkor is folytatódni fog. Emellett az anticiklon felhőoszlató hatása miatt, havazás is egyre ritkábban fordulhat elő a térségben.

Ezen folyamatok nélkülözhetetlen figyelembevételére jó példa, hogy a tavalyi veszteség körülbelül megegyezett a 2012-es rekord veszteséggel, viszont annál sokkal kisebb hőmérsékletek uralkodtak Grönlandon. A témában megjelenő új tanulmányok egyértelmű szerepet biztosítanak a magasnyomású rendszereknek és figyelmeztetnek arra, hogy az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó testülete nem veszi kellőképpen figyelembe az ilyen rendszerek hatását a grönlandi jéglap jövőbeli becslésének munkafolyamatai alatt.

A grönlandi jégtakaró annyi tömeget gyűjtött össze a 20. század végéig, hogy amennyiben a teljes mennyisége elolvadna, akkor a világ óceánjait 7 méterrel emelné meg.

lead kép: arcgis.com