2020. december 5. szombat
Vilma

Terjednek a zöld energiák, de valóban mindegyik zöld?

2019. április 17., 08:00
Terjednek a zöld energiák, de valóban mindegyik zöld?

A zöld energiák közt többet is remekül lehet hasznosítani, míg vannak olyanok is, melyek „zöld” volta erősen kétséges. Szinte minden megújuló energiaforrás jár veszélyekkel és környezetterheléssel, de az nem mindegy, hogy ez mekkora.

Szél, Nap, víz, atom

A szélenergia jelenleg a legolcsóbb energiaforrás a világon, nem is csoda, hogy kitermelése elképesztő iramban bővül. Hátrányai közt ki szokták emelni azt, hogy a turbinák forgása zajterheléssel jár, ami kétségtelen, így nem is igazán telepítik azokat a lakott területek közelébe. Az is tény, hogy a madarak számára halálos kimenetelű lehet egy találkozás a turbinalapátokkal, és sajnos ezeknek az eseteknek a száma sem olyan alacsony, amilyennek szeretnénk.

kép: wdt-trade.com

A napelemek, illetve a napenergiaparkok kialakításuktól függően igen nagy területet fedhetnek le, illetve a egyes variációink hatalmas hőterhelést is jelentenek, melyek a környező madarak éreznek meg a leginkább. A napenergia mégis nagyon jó megoldás, mivel kis léptékben is alkalmazható, háztartásonként, így a terület, melyet lefed, többszörösen lesz kihasználva, és fenntartása, javíttatása sem emészt fel egyszerre akkora összeget.

A vízenergia hátrányai a víztározók építésénél tökéletesen kitűnnek, illetve az állat és növényvilágra gyakorolt más hatásaik is jelentősek. A fejlesztések folyamatosak, ám nem véletlen, hogy ez a megújuló energiaforrás a legkisebb arányban van jelen a világon.

Az atomenergia azonban kilóg a sorból. Ennek oka nem az, hogy nem tudunk róla rosszat mondani, hanem az, hogy nem kifejezetten megújuló formáról van szó.

Atom, vagy nem atom

Hogy jó energiaforrás az urán-dioxid, mely az atomenergia fő összetevője, az nem is kérdés. Ám ha már azt is megnézzük, hogy mivel is jár annak kitermelése, feldúsítása, használata és utána a tárolása, akkor egy olyan képet kapunk, ami messze nem olyan kecsegtető, mint elsőre tűnik.

Először is, mivel a fűtőanyag túlnyomó többségét bányászni kell, így nem beszélhetünk igazán megújuló energiaforrásról, hiszen nem áll korlátlanul, állandóan megújulva a rendelkezésünkre. A bányászat környezetre gyakorolt hatása döbbenetes, hiszen a kitermelés közben tonnaszám keletkeznek a mérgező anyagok, melyek a bányát és környezetét is meddő pusztasággá teszik.

kép: eenews.net

A reaktorok hűtése vízzel történik, ehhez hazánkban a Duna szolgáltatja az alapot. Mindenhol a világon ezt a megoldást választják, hiszen olcsó, ellenben a víz hőfoka akár 30°C-ig is emelkedik, és az így kerül vissza a mederbe. Ez pedig hatással van az ottani ökoszisztémákra, véglegesen átalakítva azokat.

Az energia termelése után pedig a visszamaradt, használt fűtőanyagot bizony nem lehet csak úgy letenni akárhova. Az nem érintkezhet sem vízzel, sem földdel, sem pedig levegővel, mert megmérgezné azokat, és azokon keresztül minden élő organizmust a környezetükben. A tudósok állásfoglalása alapján nagyjából 240 000 és 1 000 000 év közé teszi azt az időt, míg szigorúan, mindentől elzárva kell tárolni ezeket a fűtőelemeket.

A szén-dioxid kibocsátás azonban magában a reaktorban valóban nulla, illetve minimális, vagyis a hivatalosan meghatározott klímavédelmi projekteknek megfelel. Az már más tészta, hogy mekkora árat kell ezért fizetni, és a következő világmentő összefogás azért lesz majd szükséges, hogy megállíthassuk a radioaktivitás okozta katasztrófákat. Jobb híján energiatermelésre ugyan használható, de a fizetett ár messze nagyobb, mint az az ember elsőre gondolná.

lead kép: mitchellemc.com