Tényleg olyan nagy baj, ha kicsit megemelkedik a tengerek szintje?

Sokakban merül fel a kérdés, hogy valóban akkora gond, ha kicsit megemelkedik a vízszint? Ok, néhány sziget eltűnik, de tényleg olyan nagy baj ez?

Mennyit emelkedhet?

Ahhoz, hogy a vízszint emelkedési mértékét megérthessük, egy kicsit messzebbről kell indulni. Az iskolai földraj órákon tanultunk a lemeztektonikáról, ahol azt is elmondták, hogy a Föld kérge egy alatta lévő rétegen úszik. Ezen az olvadt kőzetrétegen lebeg az általunk ismert világ. Mivel folyékony a halmazállapota, így a nehezebb dolgok jobban belemerülnek, míg a könnyebbek kevésbé. Hogy mi is a nehezebb? Az a szárazföld, melyen néhány km vastag jégtakaró is van, vagyis a déli sarkhoz közeli területek, illetve az északi sarkhoz közeliek.

kép:express.co.uk

Ezek a jégtakarók olvadnak, és ez a vízmennyiség csak az egyik összetevője az emelkedésnek. A teljes lehetséges tengerszint emelkedés 50 méter körüli, ami már ne csak néhány szigetet érint majd, hanem sokkal komolyabb pusztítást is végezhet.

Melyik olvad el előbb?

Most egy érdekes versenyfutás zajlik: ha nem teszünk valamint, méghozzá gyorsan a globális folyamatok megállításáért, akkor a jégsapkák elolvadnak. Hogy melyik oldal előbb, nagyon fontos adat, mert ez befolyásolja a további történéseket.

Ha az északi jégsapka tűnik el előbb, akkor Grönland, és vele együtt Észak-Amerika megemelkedik, az eltűnő jég súlya miatt. Így azonban a déli területeket elönti majd a víz. Ha a másik forgatókönyv érvényesül, vagyis az Antarktisz jégsapkái tűnnek el előbb, akkor Észak-Amerikától vehetünk búcsút.

kép:city-mankato.us

Vagyis korántsem „kis” vízszint emelkedésről van szó, és a teljes folyamatot még távolról sem látjuk át, ám egyes modellek elképesztő apokalipszissel fenyegetnek. Éppen ezért jó lenne, ha nem kellene kivárni, vajon igazuk lesz-e és valóban eltűnik a most ismert világ, minden civilizációjával együtt.

lead kép:vox.com