Semmit nem lehet következmények nélkül megtenni

Az emberiség sajnos hajlamos azt hinni, hogy ha valaminek azonnal nem látjuk a következményeit, akkor az teljesen rendben van, nem lesz vele később sem semmi gond. Erre tökéletes példa a műanyagszennyezés, vagy akár maga a klímaváltozás is. most azonban az oroszok kénytelenek szembenézni egy múltbéli döntésük következményével, mely azonban mindannyiunkra hatással lesz.

Kísérletek

A fejlődés velejárója, hogy az ember kísérleteket végez. Ilyenkor a tudomány nevében beleesünk olyan hibákba is, melyeket később keservesen megbánunk. A kísérletek közben nem nézzük, hogy mely életeket pusztítunk el (hiszen hajlandóak vagyunk más lényeket feláldozni azért, hogy szebbek, illatosabbak lehessünk), nem nézzük, mekkora károkat okozunk a természetben, vagy azt, hogy mi lesz akkor, ha az ismert rendszerek megváltoznak.

kép:imgur.com

Most éppen egy ilyen hibával kell szembenéznie Oroszországnak, amire valószínűleg ők sem számítottak. Ráadásul itt olyan kísérletekről van szó, melyet a nemzetközösség már akkor is ellenzett, de a katonai fölény megszerzése érdekében sok dolgot hajlandóak voltak feláldozni. Például a Novaja Zemlja szigetcsoport egészségét, hiszen 1957 és 1962 között 86 atombomba-kísérletet hajtottak végre a terület közelében, vagy annak légterében.

Most visszaüt…

Többek között ezen a területen próbálták ki a valaha létezett leghatalmasabb hidrogénbombát, a Cár-bombát is. 1961-ben robbantották a borzalmat, mely 58 megatonna hatóerejű volt (58000000 tonna TNT felrobbantásával megegyező erő), és – bár sugárzása alacsony volt – örökre nyomot hagyott a területen, 85 társával együtt.

A globális felmelegedést ezt a területet is érinti, mely normális esetben tengertől tengerig gleccserrel fedett. A jégnek pedig megvan az a jó tulajdonsága, hogy magába zárja a radioaktivitást, ami így nem szennyezi a környező tengereket, a Kara és a Barents tengereket.

kép:nordictravel.ru

A klímaváltozás azonban itt is érezteti hatását, és a gleccser rekordsebességgel olvad, radioaktivitással szennyezve az említett vizeket. A kettő közül pedig a Barents-tenger kiemelt jelentőséggel bír a norvég és az orosz halászatban is, különösen ha a tőkehal halászatot nézzük. Ezek után pedig vagy többé nem eszünk tőkehalat, vagy megfizetjük annak jelentősen emelkedő árát, hiszen a szennyezett területekről semmilyen formában nem kerülhet majd az asztalokra étel.

lead kép:sollys.ru