2019. május 23. csütörtök
Dezső

Rosszabb a bio, mint a hagyományos?

2019. február 6., 12:00
Rosszabb a bio, mint a hagyományos?

A vásárlóközönség egyre jobban fordul a bio élelmiszerek irányába. Nem is csak azért, mert végre vegyszermentesen lehet étkezni, hanem azért is, mert a szabad tartású állatok – bár szintén a vágóhídon végzik – legalább élnek egy keveset, és nem egy ketrecben agonizálnak születésüktől kezdve.

Lobbik harca

Egy friss svéd tanulmány most azt állítja, hogy a bio élelmiszerek, illetve azok megtermelése nagyobb ökológiai lábnyommal rendelkezik, mint a hagyományos módszerek. Hogy hogyan juthatott erre a tanulmány, mikor minden más kutatás szerint éppen a fordítottja igaz? A szakemberek azt mondják, hogy a legtöbb elemzés nem vette figyelembe a földhasználatot.

kép: expo2015.org

Ha a földterületen nem használunk műtrágyát, akkor ugyanannyi termény előállításához nagyobb területre van szükség, vagyis több erdőt kell kiirtani, ami ugye erős katalizátora a klímaváltozásnak. Az állattartás szempontjából sem jobb a helyzet, hiszen a bio gazdálkodók csak szálas takarmányt használnak, aminek szintén nagy területi igényei vannak. Summa-summárum, a műtrágya és a GMO megfelelőbb, ha hosszútávon gondolkozunk.

Agyament elképzelés

A Magyar Biokultúra Szövetség elnöke, Czeller Gábor egyes részeit egyenesen nevetségesnek nevezte a tanulmánynak, és sejti, hogy az megrendelésre készült, vagyis a lobbitevékenység része. Abban amit mond, lehet valami, hiszen valóban vannak érdekes részletei a tanulmánynak.

A műtrágya ökológiai lábnyoma ugyanis elképesztő. Nem csak a talajt teszi tönkre hosszabb távon – egészen pontosan annak élőkultúráját -, hanem onnan kioldódva a folyóvizeket és tavakat is mérgezi, hozzájárul a savas esők kialakulásához, ezzel komoly eróziót okozva, és tovább generálva a folyamatot. A műtrágya hosszútávon nem csak a földet, hanem a vizet is tönkreteszi.

kép: kisscc0.com

A tanulmánynak mindenképpen igaza lenne abban az esetben, ha a műtrágya helyett semmilyen anyagot nem használnának arra, hogy a föld tápanyagtartalmát helyreállítsák. Csakhogy a biogazdálkodásban is vannak módszerek, melyek természetesek, és nem utolsó sorban lényegesen jobbak, mint a műtrágya alkalmazása. A természetes trágyák és a komposzt beltartalma lényegesen komplexebb, így pedig nem csak a növények növekedését segíti elő, hanem a talaj élőkultúrájának fennmaradását, fejlődését is, ami hosszútávú, erősen pozitív hatásokkal rendelkezik.

Azt már csak mellékesen jegyezzük meg, hogy az állandó vegyszerezés természetesen nem tűnik el a növényekből, vagyis az emberi szervezetben is kimutatható, hatásai sajnos érezhetőek. Többek között például a termékenység jelentős visszaesése is összefügg a tartósítószerek és élelmiszer vegyszerek használatával.

lead kép: lifegate.com