Március 19. Kedd, Bánk, József

Rossz levegő = kevesebb bevétel

Éghajlat
2019. január 14. 08:00
null

Ma már pontosan tisztában vagyunk azzal, hogy mekkora problémát jelent a levegő minőségének romlása. Legfőképpen a 2.5 mikronnál kisebb szálló por mennyisége a mumus, de a többi szennyező anyag jelenléte is aggodalomra ad okot. Egy új kutatás most egy egészen új arcát mutatta meg a rossz levegő romboló hatásának.

Levegőminőség

A levegő minőségének kérdése nagyon sokáig nem foglalkoztatta az embereket, hiszen a fejlődés velejárója volt a füst. Később azonban, amikor az orvostudomány a megfelelő szintre ért, már nyilvánvalóvá vált, hogy a szmog ártalmas. Mára azzal is tisztában vagyunk, hogy a levegő minősége az egészségügyi adatokra hatalmas hatással van, hiszen felelőssé tehető a városokban jelentkező felsőlégúti, illetve keringési, érrendszeri problémák egy jelentős részéért, illetve közvetve szerepet játszik számtalan más betegség kialakulásában. Összesítve az egészségügyre gyakorolt hatása dollármilliárdokat emészt fel.

kép:gmanetwork.com

Ez azonban nem a számla vége. A szmog rossz hatással van az épületekre is. A savas vagy éppen lúgos anyagok ugyanis felgyorsítják az állagromlást, komoly anyagi terhet róva ezzel a magán és az állami tulajdonosokra is.

A rossz levegő ma már bizonyítottan hozzájárul a mentális betegségek kialakulásához is, de egy új kutatás megmutatta, hogy az említett anyagi részletek mellett közgazdasági szempontból is számolni kell a légszennyezettséggel.

Pénz, pénz, pénz

A Szingapúri Nemzeti Egyetem kutató jutottak érdekes következtetésre egy átfogó vizsgálat után. A helyszín ideális volt egy ilyen kutatás lefolytatásához, hiszen Szingapúr 721 négyzetkilométernyi területén több, mint 5 és fél millió ember él, autókkal, gyárakkal, tömegközlekedési eszközökkel és hajóforgalommal megspékelve. Vagyis egy kis légszennyezettségért nem kell a szomszédba menniük.

kép:spotifyjobs.com

A vizsgálat azonban kezdetben nem mutatott eltérést a szmogos és a tisztább levegőjű napok között, vagyis a termelékenység nem változott. Akkor, amikor egy kicsit szélesebb skálán vizsgálódtak, már egészen más volt a helyzet. Azokban az időszakokban, amikor a szálló por mennyisége magas volt, és ez kitartott 25 napig, vagy tovább, a termelékenység 1%-os csökkenést mutatott. Ez önmagában nem olyan nagy dolog, de összemosva a szmog más káros hatásaival csak egy újabb mutató, mely felhívja a figyelmet arra,. Hogy a tiszta levegő mindenkinek – még a gyáraknak is jobb. A termelékenység csökkenése mellett ugyanis a dolgozók egészségügyi kimaradása, valamint a gyár és annak termékeinek állagromlása is jelentősebb a szmogos időszakokban.

lead kép:bitcoinist.com

pénzklímagyáremberlevegőtermelés