Veszélyesen vékony az ózonréteg az Északi-sark felett

2020 márciusában az Északi-sark feletti ózonkoncentráció rekord alacsony értéket vett fel. A műholdas megfigyelések elemzéséből a kutatók megállapították, hogy a hónap 12. napján érte el a legalacsonyabb értéket a sztratoszféra ózonszintje, mégpedig 205 Dobson-egységet. A Dobson-egység az ózonréteg oszlopsűrűségének a mértékegysége.

Összehasonlításképp, az eddigi legalacsonyabb márciusi ózon érték az Északi-sark felett, 240 Dobson-egység volt. Paul Newmann a NASA egy kutatója szerint, az ózonréteg egészsége szempontjából a helyzet aggasztó, mivel a márciusi és az április hónapokban a koncentráció érték általában magas.

A következő ábra illusztrálja a 2019/2020 és a 2018/2019 „szezont” az ózon napi alakulásának szempontjából. Az ábrán jól látható, hogy az idei és a tavalyi március is bőven elmarad a hónap átlagtól. Ezenkívül még fel vannak tüntetve az adott napok maximum és minimum értékei és az ózonkoncentráció átlagos értéke.

Mi az ózon és az ózonréteg?

Az ózon egy igen reakcióképes molekula, amely 3 oxigénatomból áll. Egy oxigén molekula és egy oxigén atom egyesüléséből jön létre. A sztratoszférában az UV sugárzás hatására (az UV bontja az oxigén molekulákat és a létrejövő oxigén atomok pedig egyesülnek az oxigén molekulákkal -> ózon keletkezik), egy vastagabb ózonréteg alakult ki a Föld védelmének érdekében. A keletkező ózon pedig bizonyos hullámhossz tartományon elnyeli az UV sugárzást, így csökkentve annak a felszínre jutó mennyiségét. Jelenléte rendkívül fontos a Földi élet számára, hiszen az UV sugárzás károsítja a sejteket, gyengíti az immunrendszert, növeli a bőrrák és szürkehályog kockázatát.

Mi okozhatta a rekord alacsony ózonkoncentráció értéket?

Valószínűsítik, hogy a 2019 december és 2020 márciusa közötti gyenge magaslégköri hullámok okozhatták az ideig rekord értékeket. Ezek a magaslégköri hullámok lényegében (úgy viselkednek, mint a frontok) nagy légtömegeket mozgatnak meg, csak mindezt magasabb légköri szinten és nagyobb skálán, mint ahogy a frontok teszik. Átlagos esetben ezek a hullámok az alacsony szintekről felfelé haladva jutnak el az Északi-sark felé, ahol az ott található körkörösen mozgó szeleket szakítják meg. A körkörösen mozgó szél szakadásain keresztül ózont hoznak a sztratoszféra más részeiről, ezáltal feltöltik az Északi-sark feletti régiót.

Ennek a folyamatnak egy másik hatása is van: felmelegíti az Észak-sark feletti levegőt. A melegebb hőmérséklet kedvezőtlenebb feltételeket biztosít a sarki sztratoszférikus felhők kialakulásához, amelyeknek a klór kibocsátása elősegíti az ózon károsítását.

A gyenge magaslégköri hullámok miatt, a körkörösen mozgó szél nem szakadt meg, így a fent említett két folyamat sem tudott végbemenni. A kutatók egyelőre nem tudják mi okozhatta a gyengébb hullámozást, de abban biztosak, hogy az 1989-es montreali jegyzőkönyv (betiltották az ózonréteget károsító anyagokat) nélkül, az Északi-sark visszafordíthatatlan sebeket szerzett volna az elmúlt évek során.

lead kép: nbcnews.com