2020. október 24. szombat
Salamon

Ránk szabadítja a tengerszint emelkedés a nukleáris apokalipszist?

2019. november 16., 15:00
Ránk szabadítja a tengerszint emelkedés a nukleáris apokalipszist?

A klímakatasztrófa következményei közül vannak olyanok, melyeket képesek vagyunk elkerülni abban az esetben, ha idejében lépünk a kérdésben. Ám vannak olyanok, melyeknél már semmit sem tehetünk, azok biztosan be fognak következni. Egyetlen lehetőségünk, ha a mértéküket csökkentjük. Ezt tehetjük a tengerszint emelkedéssel is, és lépni mindenképpen kell, hiszen olyan katasztrófákkal nézhetünk szembe, amire nem is gondolunk. 

Mégis, mi lehet olyan veszélyes? 

A tengerek szintjének emelkedése nem mindenhol azonos mértékkel fog bekövetkezni. Míg egyes helyeken ez csupán 1-2 centit jelent, máshol akár fél métert is. Csakhogy ez a jobbik eset. Ha nem lépünk gyorsan, az emelkedés mértékre drasztikusabb is lehet. 

kép: businessinsider.com

A Marshall-szigetek esetében az emelkedés mértéke akár másfél méter is lehet az évszázad végére. Ez már önmagában is borzalmas adat, hiszen a lakosság jelentős részének otthona kerül majd víz alá. Erre azonban sokan mondhatják, hogy mindenkinek megvan a maga gondja. Most azonban másról is szó van. 

Sugárszennyezés 

A problémát - ami minden egyes életet érint a bolygón - az jelenti, hogy az USA 1946 és 1958 között igencsak sok kísérleti atomrobbantást hajtott végre itt. A robbantások után visszamaradt sugárzó hulladékot pedig úgy tüntették el, hogy a Runit névre keresztelt betonkupola alá temették. Csak hogy egy kicsit megfoghatóbb legyen a hulladék mennyisége: 67 atombombát robbantottak a helyszínen, de bizonyítható, hogy máshol lezajlott atomkísérletek hulladékából is szállítottak ide, illetve sejteni lehet, hogy esetleg biológiai fegyverek hulladéka is belekerült. Összességében 73 000 köbméter hulladékról van szó, azaz több, mint 29 olimpiai úszómedence térfogatával megegyező mennyiségről. 

kép: rawstory.com

Több gond is van a dómmal. Egyrészt bizonyíthatóan szivárog, másrészt a tengerszint emelkedésével veszélybe kerül, hiszen az összeroppanthatja. A Marshall-szigetek kormánya éppen ezért kérte az USA segítségét a probléma megoldása miatt, az Egyesült Államok kormánya szerint a dóm nem az ő területükön van, így nem is az ő gondjuk (a Marshall-szigetek 1979-ben függetlenedett az USA-tól, a dóm pedig 1977 és 1980 között készült el). Bár a szigetek kormánya vitatja ezt az állítást, hiszen a kupolában lévő hulladékot az USA termelte, de nem is ez a fontos. 

Ha nem lépnek érdemben az ügyben, méghozzá határos időn belül, akkor nem csak a szivárgás okozta korallfehéredéssel, halpusztulással és betegségekkel kell szembenézni, amelyek most is jelen vannak. A szakemberek szerint még csak megtippelni sem igazán lehet annak a pusztításnak a mértékét, mely akkor következne be, ha a dóm tartalma az óceánba jutna. 

lead kép: wallpapertag.com