Április 20. Szombat, Tivadar

Pusztulásba esszük a Földet

Éghajlat
2019. január 05. 15:00
null

A klímaváltozás mellett a Földet leginkább a túlnépesedés fenyegeti, melynek megoldására nem igazán találtak hathatós, és elfogadható megoldást a tudósok. A túlnépesedésben sem azzal van a baj, hogy annyira sokan vagyunk, hogy nem férünk el. A gond az élelmezés, mely elképesztően hatalmas területeket és erőforrásokat igényel.

Pazarló társadalom

Nem is gondolnánk, hogy milyen pazarló az életvitelünk, holott sokan egyik hónapról a másikra élnek. Amellett, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy a Földön milliók éheznek, a fejlett társadalmak élelmiszer pazarlásának adatai elborzasztóak. 2012-ben éves szinten 88 millió tonna élelmiszer ment a kukákba. Ez a statisztika alapján 2030-ra 21 milliárd tonnára fog emelkedni. Sajnos a pazarlás mértéke nem hogy csökkenne, hanem jelentősen emelkedik is. Ez azt jelenti, hogy ha nem változtatunk a szokásainkon, akkor 2030-ra másodpercenként(!) 66 tonna élelmiszert dobunk a kukába. És mielőtt még valaki félreértené: ez mind ehető, minőségileg kifogástalan ételt jelent.

kép:wemu.org

Hogy miért kerül akkor a kukába, jellemzően azért, mert túlvásárolunk. A háztartások termelik a legtöbb élelmiszer hulladékot csupán azzal, hogy túl sokat vesznek bizonyos dolgokból. Ezzel még nem is lenne baj, de aztán már kidobják a megkeményedett sajtot, a barna banánt, a nem tökéletesen kemény, roppanó almát vagy azt a maradékot, amit már nincs kedvük másnap megenni.

Káros életvitel

Ez a pazarlás nem csak azért rossz, mert nagyon sokan éheznek a világon. Pénzügyileg is számszerűsíthető, hogy minden egyes tonna élelmiszer 2267 euró körüli veszteséget termel. Sőt, a klímaváltozás területén is hatásai vannak. Egyrészt a termelés miatt erdőket írtunk ki, majd a terméket egyszerűen kidobjuk. Emellett azzal is számolni kell, hogy a szeméttelepen rohadó ételek kilónként 2 kilogramm széndioxidot termelnek, mely jelentősen járul hozzá a világ kibocsátásához.

kép:collegehunkshaulingjunk.com

A pazarlás visszaszorítása mindannyiunk érdeke, bár ezt még sajnos csak kevés politikus ismerte fel, vagy tartja olyan fontosnak, hogy érdemi lépéseket kezdeményezzen. Ez alól kivétel Csehország, ahol törvénybe iktatták, hogy minden 400 négyzetméter feletti területtel rendelkező üzlet az el nem adott, de kifogástalan minőségű élelmiszert kötele átadni olyan civil szervezeteknek, melyek képesek azt tárolni, majd a rászorulóknak szétosztani. Ezzel a lépéssel az ország képes csökkenteni saját ökológiai lábnyomát, nem is beszélve arról, hogy az éhezés réme valamivel kisebb mértékben fenyegeti a szegényeket, mint eddig.

lead kép:universe.byu.edu

pénzFöldpazarláséhezéséletétel