2020. május 25. hétfő
Orbán

Pá-pá magyar egyszer használatos műanyagok! Ja, mégsem... 

2020. május 21., 16:00
Pá-pá magyar egyszer használatos műanyagok! Ja, mégsem... 

Az óceánok és tengerek hulladékmennyiségének 70%-a műanyag, melynek jelentős része egyszer használatos anyag. Halászati eszközök, műanyag poharak és tányérok, fültisztító pálcák és hasonló eszközök, melyekre rásütöttük, hogy “eldobható”. El, de hova... 

Környezetvédelmi lehetőségek 

Hazán kettősséggel reagál az EU környezetvédelmi törekvéseire. Egyrészt igyekszik megvétózni az európai zöld megállapodást, másrészt viszont az egyszer használatos műanyagok kivonásával kapcsolatban már most lépéseket tesz. Ebben szerepe van a környezetvédelmi szervezetek által gyakorolt nyomásnak is, illetve annak, hogy az utóbbi idők legnépszerűbb online petíciójává vált az a dokumentum, melyet a Greenpeace indított, az egyszer használatos műanyagok hazai betiltása érdekében. A petíciót közel negyedmillióan írták alá. 

kép: mcdaniel.hu

A kormány pedig úgy döntött, ideje száműzni a könnyű és nagyon könnyű műanyag zacskók mellett az egyszer használatos poharakat, tányérokat, evőeszközöket, fültisztítókat, és egyes polisztirol termékeket is. Az utolsó pillanatban azonban – mikor már csak egyetlen lépés lett volna a célig - visszakozott a vezetés, hogy pontosan miért, azt sajnos nem lehet tudni. Így marad az eredeti, az EU által előírt határidő, és a remény, hogy azért a szükséges lépések nem maradnak el, csupán haladékot kapnak. 

 

Tényleg olyan fontos? 

Miért is harcolunk ilyen nagy hévvel az egyszer használatos műanyagok ellen? Tisztázni kell, hogy nem csak az egyszer használatos műanyagokat tekinti a környezetvédelem mumusnak, hanem minden olyan műanyagot, mely végül a szeméttelepen végzi, és nem kerül, vagy nem kerülhet újrahasznosításra. A műanyagok ugyanis igen tartós kémiai szerkezetű anyagok, egyes esetekben a lebomlásukhoz akár 1000 évre is szükség lehet. 

Bár kémiailag nem bomlanak könnyen, a nap, a hőmérséklet és egyéb környezeti hatások ezeket az anyagokat sem kerülik el. Fizikai aprózódáson mennek keresztül, ennek hatására mikroműanyag képződik belőlük. Nemrégiben pedig már azt is sikerült bizonyítania a tudósoknak, hogy a mikroműanyagok a szervezetbe kerülve károkat okoznak, többek közt a vesékben, a májban és a belekben is.  

kép: cls.fr

mikroműanyagok pedig az állatokban már nagy mennyiségben vannak jelen, de már az is tény, hogy az emberek szervezete is tartalmazza ezeket az egészen aprócska darabokat, méghozzá nem is olyan kis mennyiségben. A bekerülésük pedig gyakorlatilag kikerülhetetlen, hiszen akár a csapvízben is jelen vannak, de a palackos verzióban is, ráadásul akár 50-szer nagyobb koncentrációban. 

lead kép: Lawrence Hislop - GRID-Arendal