2020. április 5. vasárnap
Vince

Nem biztos, hogy annyi palackos vizet kellene inni...

2019. július 2., 08:00
Nem biztos, hogy annyi palackos vizet kellene inni...

Ma már tudjuk, hogy a PET palackok jelentette környezetterhelés óriási, így a legtöbben igyekeznek távol tartani magukat ezektől a csomagolásoktól. A víz a kivétel, mivel mi, magyarok előszeretettel vesszük a palackozott vizet, literszám. 

Jobb? 

Az ok, amiért nagyon sokan a palackos víz mellett teszik le a voksukat az, hogy igen sokszor, és sok helyen lehet olvasni azt, hogy mennyi szennyező anyag, többek közt hormonok vannak a csapvízben. Ezzel nem is nagyon lehet vitatkozni, borzalmas tény, hogy egyszerűen nem vigyázunk eléggé életünk egyik alapfeltételére, az ivóvíz készletünkre. 

kép: nestle-waters.com

Azzal azonban számolni kell, hogy a palackozott vizek PET csomagolása sajnos nagy többségében a természetben, az óceánokban végzi. Ez a műanyag pedig azok közé az undok társai közé tartozik, melyeknek lebomlási ideje több száz, akár több ezer év is lehet. 

Érdemes tisztázni: ez nem azt jelenti, hogy ha leteszek egy palackot a földre, és 1000 év múlva ránézek, akkor a palack még mindig stabilan áll a helyén. A fizikai aprózódás kikerülhetetlen a környezeti hatásoknak köszönhetően, de ez nem bomlás. A műanyag csupán apró lesz, egészen apró, míg végül nanorészecskék formájában visszatér hozzánk is, a szervezetünkbe. 

De most komolyan, jobb? 

Hogy melyiket jobb inni a csapvizet vagy a palackosat, azt mindenkinek magának kell eldöntenie. De ehhez most itt egy újabb adalék. A tudományos vizsgálatoknak alávetett műanyag csomagolású élelmiszerek nem vizsgáztak tól jól. A PET palackos vizek például 22x nagyobb mennyiségű műanyag részecskét tartalmaznak, min t a csapvíz. Ha valaki csak csomagolt vizet iszik egy évig, akkor nagyjából 130 000 műanyag részecske kerülhet a szervezetébe, a csapvíz esetében pedig körülbelül 4000. 

kép: ecowellness.com

Hogy miért baj a műanyag a szervezetben? Azon túl, hogy testidegen a nanorészecskék már képesek behatolni a sejtekbe, ahol allergiás reakciót válthatnak ki. Vagyis a műanyagszennyezettség nem csak az állatokra lehet végzetes hatással, hanem ránk, emberekre is. Ráadásul a műanyag hulladékok jelentette környezetterhelés hozzájárul a klímakatasztrófához is, a gyártáson és a hulladékok kezelésén keresztöl is. 

lead kép: worldlabel.com