2019. május 23. csütörtök
Dezső

Nagyon nem mindegy, hogy 1,5°C, vagy 2°C!

2019. február 16., 15:00
Nagyon nem mindegy, hogy 1,5°C, vagy 2°C!

A szakemberek a globális felmelegedés visszaszorítása érdekében sok döntést javasolnak a kormányoknak. Ezen döntések egy része az iparosodás előtti hőmérséklethez képest a 2°C-os maximális melegedést célozza, egy másik része azonban 1.5°C-ot. Valóban ennyit számít az a fél fok?

Miért gond a felmelegedés?

Ezt a kérdést valószínűleg az összes, a klímaváltozás hatásaival foglalkozó cikk megválaszolja, részletekben. A hőmérséklet emelkedése – annak mértékétől függően – olyan változásokat hozhat magával, amiket sokszor még nem is vagyunk képesek felmérni. A kijelölt célok pedig nem azt jelentik, hogy ezekben az esetekben már minden rendben lesz.

kép: cnbc.com

4-6°C körülire tehető a felmelegedés mértéke, ha nem teszünk ellene semmit. Ez a tengerek szintjének drasztikus, méterekkel való emelkedését hozza, ami már elsöpör a Föl színéről olyan településeket is, melynél milliók élnek. A felmelegedés mértékéhez ebben az esetben több ezer állat és növényfaj már képtelen lenne alkalmazkodni, így azok biztos kipusztulásával kellene számolni, ezzel megbontva a táplálékláncot. A viharrendszerek olyan pusztítóvá válnának, mely katasztrofális következményekkel járna. Az előzetes kalkulációk alapján 700 millió ember válna klímamenekültté (összehasonlításul ez olyan, mintha Európa teljes lakossága menekültként kelne útra), az élelemforrások pedig lényegesen kevesebb embert lennének csak képesek ellátni, mint amennyi jelenleg él a Földön. Mindehhez jönne a vízhiány, a civilizációk összeomlása, a káosz.

1,5°C vagy 2°C

Ez a két érték, melyeket a legtöbb reménykedő megcéloz még azon a határon mozognak, melyeknél a bekövetkező változásokat többé – kevésbé kézben tudná tartani az emberiség. Ez azonban messze nem azt jelenti, hogy ebben az esetben nem kell komoly veszteségekkel, vagy drasztikus változásokkal számolni.

Alapvető különbségek vannak ugyanis a két érték hatásai között is. egyik esetben sem lennénk képesek a grönlandi és az antarktiszi jég egy nagyobb állományának olvadását megállítani, vagyis a tengerszint emelkedés – ha nem is olyan drasztikus mértékben, mint 4-6°C esetében – biztosan be fog következni. Ez azonban egy lassabb folyamat, vagyis hatásai is hosszabb távon érzékelhetőek majd. 2°C-os emelkedés mellett a korallok is elpusztulnak, vagyis a tengerek élővilága is hatalmas veszteségeket lesz kénytelen elkönyvelni.

kép: avilagtitkai.com

De pontosan mit is jelent a különbség a két alacsonyabb érték között? A 2°C-os határt betartása lehetséges a technológiai újdonságok segítségével, valamint azzal, ha a megújuló energiahordozók kinyerését maximalizáljuk, amennyire csak tudjuk. Ez a melegedés a természetben nagyobb károkat okozna, de kisebb mértékben érintené a megszokott életmódunkat.

Az 1,5°C-os célhoz átfogó intézkedésekre van szükség gazdasági, társadalmi, ipari és energetikai téren egyaránt. Itt nem elég a közintézmények korszerűsítése, minden háztartást energia hatékonnyá kell tenni, ami nem 30%-os megtakarítást jelent, hanem 90%-ot, vagyis nem felújításról, hanem teljes körű átalakításról beszélünk. Meg kell változtatni az életmódunkat, a közösség fogalmához való viszonyunkat, az energia felhasználásának mikéntjét, és a természet fontosságát. Alapjaiban kell megreformálni a rendszert, hogy az megfeleljen végre a 21. század kihívásainak, és ne a mögött kullogjon, mint ahogyan most teszi.

lead kép: wallpapervortex.com