2020. november 30. hétfő
Andor, András

Most már biztos: a klímakatasztrófa a vulkántevékenységekre is hatással van

2020. május 4., 16:00
Most már biztos: a klímakatasztrófa a vulkántevékenységekre is hatással van

Elsőre nem is gondolunk bele, hogy mennyi mindent befolyásolhat a klímakatasztrófa. A Nature című tudományos folyóiratban azonban nemrégiben megjelent egy tanulmány, ami rámutatott arra, hogy a melegedő klíma bizony a vulkáni tevékenységet is befolyásolja. 

Szélsőségek 

Arról már többször lehetett hallani, hogy az időjárási anomáliák sűrűsödnek a klímakatasztrófa előre haladásával. Ez érinti a tengereket, melyek egyre melegebbek, így felettük egyre nagyobb és erőteljesebb ciklonok, hurrikánok és tájfunok alakulnak ki. Érinti a csapadékeloszlást is, amit már a saját bőrünkön is tapasztalunk. Egyes időszakokban epedve várjuk az esőt, mivel az aszály hatalmas méreteket ölt, amikor azonban megérkezik a csapadék, abban sokszor nincsen köszönet. Egyes területeken akár három hónapnyi eső is lezúdul egyetlen hét leforgása alatt. 

kép: US Geological Survey

A szélsőségek - ahogyan a ciklonok kialakulása esetében is - más folyamatokra is erős hatással vannak. A Miami Egyetem (UM) Rosenstiel Tenger- és Légkörkutató Intézetének kutatása szerint a vulkanikus tevékenységre is, amit ugyan eddig is lehetett sejteni, ám a mértékével nem voltak tisztában. 

 

 

Vulkánok 

Eleddig azt gondolták a tudósok, hogy az esővíz kapcsolata a vulkanikus tevékenységgel kimerül abban, hogy gőzkitöréseket produkál, és vulkáni eredetű földrengéseket generál. Ezek mind a folyadéknyomással vannak kapcsolatban, ám igazán nem veszélyesek. Most azonban a Hawaii-i Kilauea kitörését vizsgálva más eredményre jutottak a szakemberek.  

A vulkán még 2018 májusában tört ki, aktív vulkán révén nem is ez volt az igazán meglepő. A gondolatsort az indította el, hogy a kutatók nem tapasztalták a magma szintemelkedését a kitörést megelőző napokban, ami furcsa. 

kép: express.co.uk

A megoldás azonban éppen a folyadéknyomás emelkedésében keresendő. A kitörést megelőző hónapokban ugyanis hevesebb esőzésekkel kellett számolni. Ennek köszönhetően a folyadék mennyisége és nyomása is megemelkedett, ez pedig elősegítette a mélyebb, magmatikus folyamatok alakulását. 

A felfedezés egyrészt jobb előrejelzési lehetőségeket ad a tudósoknak a vulkánkitörésekkel kapcsolatban, másrészt pedig megmutatja, hogy bár sokan értelmezik úgy a globális felmelegedést, hogy melegebb nyarakkal és enyhébb telekkel kell számolnunk, ennél lényegesen összetettebb, sokrétűbb problémával állunk szemben. 

lead kép: USGS-HVO-discovermagazine.com