Április 25. Csütörtök, Márk

Megoldódhat a gyilkos halászháló szemét problémája

Zöld zóna
2020. május 02. 16:00
null

A tengerek és óceánok műanyag szennyezettsége olyan mérteket öltött, mely nem csak, hogy nem tartható, de ökológiai összeomlással is fenyeget. Tenni kell ellene valamit. A Földi élet jelentős hányada ezekben a vizekben található, az ember létéhez is elengedhetetlen a tengerek és óceánok egészsége.

Honnan?

A műanyag szennyezéssel kapcsolatban az emberek nagyon sokat olvashatnak arról, hogy mennyi szemét is kerül a vízbe. Ez a kifejezés azért fontos, mert a fejekben a műanyag poharak, tányérok, a csokipapírok és jégkrémes dobozok, valamint a petpalackok jelennek meg. Ebből pedig az következik, hogy amikor harcolunk a szennyezés ellen, akkor igyekszünk ezekről a műanyagokról lemondani.

kép: blueocean.net

Ezt nagyon jól tesszük, hiszen ezzel hatalmas lépést tehetünk egy tisztább, élhetőbb jövő felé, vagyis az ilyen irányú kezdeményezéseket nem szabad megállítani. De azzal is tisztában kell lenni, hogy a vizek műanyagszennyezésének jelentős részéért, nagyjából feléért a halászati tevékenység tehető felelőssé. A gondot a használt hálók és más eszközök vízben maradása jelenti, melyek a nagytengeri lények életét is a leginkább befolyásolják.

Hálógond

A hálók helyettesítése nem egyszerű. Erős anyagra van szükség, mely lehetőleg nem marad a vízben. Igazából ez a halászok érdeke is, hiszen a hálók nem olcsók, vagyis nekik sem éri meg, ha egy nagy darab elmerül a tengerekben, veszteséget jelent. Az már csak “hab” a tortán, hogy ez mekkora ökológiai gondot is jelent. A kutatók most azonban elővettek egy régebben felfedezett műanyagot, mely képes maradéktalanul lebomlani, és fejleszteni kezdték.

kép: blueocean.net

Az 1949-ben felfedezettiPPOnévre keresztelt anyag a fejlesztéssel alkalmassá vált arra, hogy halászháló iskészülhessen belőle. Mert elég erős és strapabíró, valamint az előállítása sem tér el nagyban anyagilag az eddig megszokottól. Alapvető különbség azonban az, hogy az anyag a vízben az ultraibolya fényre bomlással reagál. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy 30 nap alatt az anyag kötései a negyedükre esnek vissza, ez pedig legalább már annyira elegendő, hogy a kisebb és nagyobb állatok, melyek az elsüllyedt hálók fogságába estek, szabadulhassanak. Ha pedig az anyag teljesen elbomlik, akkor a halászati alkalmazása révéna szennyezés jelentős csökkentésére is alkalmas lehet. Persze a tesztelések még folyamatban vannak, és az ökológiai hatásvizsgálatok is zajlanak, vagyis a váltás nem ma fog megtörténni.

lead kép: Emerald Sea Protection Society Photo - westerlynews.ca

műanyagtengeróceánszemétemberháló