2020. augusztus 12. szerda
Klára

Megkezdődött a végjáték a klímaharcban

2020. július 27., 08:00
Megkezdődött a végjáték a klímaharcban

A klímakatasztrófa egy különös probléma. Egy háború, vagy egy gazdasági összeomlás olyan esemény, melyet mindenki érez a bőrén, a mindennapjaira van hatással akkor és ott. A klímakatasztrófa ezzel szemben egy lassú és alattomos folyamat. Évekig nem mutatkozik meg különösebben a hatása, ahogyan mondani szokták, nem lesz tőle drágább a kenyér, azután azonban olyan erővel csap le, hogy az már mindenkinek fáj, és visszacsinálni már nem lehet. 

IPCC 

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete egy olyan szervezet, mely időről - időre kiad egy jelentést, melyben rámutat, hogy hol tartunk a klímaváltozás elleni harcban, és mi áll még előttünk, ha tartani akarjuk magunkat ahhoz a bizonyos 1,5°C-hoz. Azzal is foglalkoznak, hogy milyen következményei vannak a legszerencsésebb, és a legszerencsétlenebb forgatókönyveknek, amitől a jelentések kissé apokaliptikus hangvételűek lesznek. 

ictworks.org

Ez most sincsen másképpen. A most kiadott jelentés sajnos egyértelműen fogalmaz: megkezdődött a végjáték. 

 

1,5°C-2°C 

Ma már nem az a kérdés, hogy lépünk-e a klímaváltozás ellen, vagy sem, hanem az, hogy milyen szinten akarjuk azt tartani. Ez ugyanis különösen fontos, hiszen dollár ezermilliárdok vándorolnak ide és oda attól függően, tartjuk-e magunkat az 1,5 °C-hoz, vagy megelégszünk a 2°C-kal. Hogy 1°C feletti melegedés lesz, az már elkerülhetetlen, hiszen a folyamat időben eltolt. De a két érték közti különbség nem csak pénzben mérhető. A jelentés kitér arra is, mit jelent az életünkre nézve az a bizonyos fél Celsius fok. 

CC0 Public Domain

Élelem és élet: a klímakatasztrófa leginkább a mezőgazdaságot érinti, mind a növénytermesztés mind az állattartás szempontjából. A termelők és tenyésztők számára tehát kulcskérdés az a bizonyos fél fok. 2°C os emelkedésnél ugyanis több száz millióval több ember kerül mélyszegénységbe 2050-ig. 

Egészség: bizony, az a fél fok erre is hatással van, hiszen azoknak a szúnyogoknak jelentősen megnöveli az életterét, melyek a maláriát vagy a dengue-lázat terjesztik, melyek ma még távoli, egzotikus betegségek, holnapra azonban ez sajnos nagyon könnyen megváltozhat. 

Korallok: elsőre valószínűleg nem ez a legégetőbb probléma, de azzal is számolni kell, hogy 500 millió ember megélhetése függ közvetve vagy közvetlenül ezektől a területektől. 1,5°C-os melegedésnél a korallzátonyok 70-90% elpusztul, 2°C-os emelkedésnél azonban végérvényesen búcsút vehetünk ettől a különleges ökoszisztémától. 

A hatások felsorolása még hosszan eltart, de talán érdekesebb, hogy Szaud-Arábia követelésére kikerült a jelentésből, hogy a 1,5°c os szint tartásához 2015 és 2050 közt a fosszilis energiahordozók kitermelését 60%-kal kellene csökkenteni. 

Az USA kérésére a jelentés nem tér ki arra a tényre, hogy az időjárási anomáliák és szélsőségek megjelenési gyakoriságában és erejében is jelentős különbség van az 1,5°C-os emelkedés és a 2°C-os emelkedés esetében. 

Sajnos a jelentés még most is erősen politikai, nem fogalmaz elég erősen, nem követel és nem csap az asztalra, mert a téma nagyon kényes, elvégre nagyon sok pénzről van szó. Igaz, mindannyiunkat érint, hogy pontosan mennyit is emészt fel a klímakatasztrófa elleni védelem, de még jobban érint, ha nem vagyunk elég gyorsak. Az összegek ugyanis a késlekedés hatására exponenciálisan nőnek... 

lead kép: edf.org