Megérkezett a szaharai por hazánkba is
Egyetlen felhő sem trónol az égen, a napsütés zavartalan, mégsem ragyogó kék felettünk az ég. Szürkés árnyalatok hálózzák, és dacára a tényleg nagyon tiszta időnek, a látótávolságot a kilátókból szemlélve mintha egy fátyol kisebbítené.
kép: Taimy Iyawosita Obatala
A naplementéknél érhető tetten igazán az, hogy valami nem egészen olyan, mint szokott lenni. A nap vörös korongja színátmenetes, narancsos árnyalatú nyugvást produkál, maga elé rántva azt a bizonyos fátylat, amiről már előbb is volt szó. Ez a fátyol nem más, mint homok.
kép: NASA
A sivatagi jellegű naplementéket a szaharai homoknak köszönhetjük, mely igen nagy mennyiségben áramlik hazánkba is, ahogyan egész Közép-Európa légterébe. A portól nem kell megijedni, különösebb gondokat nem okoz, maximum azzal kell számolni, hogy az eső nem megtisztítja az autókat, ablakokat, hanem még jobban összekoszolja őket, hiszen a porszemcsék itt is megülnek.
A Szaharából származó porfellegek gyakori vendégek az öreg kontinensen. A szél a szemcséket döbbenetesen nagy távolságokra is képes elszállítani, és bár ez a jelenség kellemetlen, de nem veszélyes.
Hogy egy kicsit jobban megérthessük: minden egyes évben több milliárd tonna por kerül a levegőbe. Ennek egy jelentős része, négyszázmillió tonna Észak és Dél-Amerika felé lebeg, amire nagy szükségük is van, hiszen ez a mennyiség hozzájárul a Karib-tenger partjainak építéséhez, és értékes az Amazonas-medence számára is. Szintén néhány százmillió tonna indul útnak az öreg kontinens irányába is, melynek jelentős része a Földközi-tengernél befejezi útját, de hazánkba is eljut minden évben nagyjából százezer tonna szaharai por.
kép: ADAM Platform
A szálló por láthatóan igen nagy távolságokat képes megtenni, ez pedig sajnos rámutat arra a tényre is, hogy a légszennyezés messze nem magánügy, és nem is egy-egy ország belügye, hiszen a por elképesztően messzire is eljut, és bárhol képes akár jelentősen is rontani a levegő minőségét.
kép: eumetsat.int
lead kép: Christine Mitchell-Twitter