Lebomlik az! – sokan ezzel a felkiáltással dobálnak különböző anyagokat szerte szét a természetben, településeken. Igazuk van? Természetesen sok esetben igen, hiszen az eldobált anyagok többsége valóban lebomlik. Az már más kérdés, hogy meddig kell nézni ahhoz, hogy ez megtörténjen.
Csak papír, csak gyümölcshéj, csak….
Nagyon könnyen mondjuk rá egyed dolgainkra, hogy majd lebomlik a természetben. Sőt, azzal nyugtatjuk magunkat, hogy még jót is tesz az erdőnek, a fűnek, a növényeknek, hiszen szerves anyag, tápanyag formájában tudják majd hasznosítani azt a parkok „lakói”.
kép:vitaminszalon.hu
A dolog iróniája, hogy igazuk van, ezzel nem lehet vitatkozni. A papír, a banánhéj, az almacsutka mind lebomlik a természetben, és táplálja a talajt is. Csakhogy, ha mindenki így gondolkodna, akkor egy hét után egy kellemes, parkban tett séta rothadásszagú, térdig hulladékban gázoló kihívássá változna, amit mindenki felháborodással venne tudomásul, és követelné a terület megtisztítását.
Nem szabad elfelejteni, hogy bár az anyagok valóban lebomlanak, ehhez időre van szükségük. És tény, hogy az almacsutka teljesen természetes anyag, de nem akkor, ha egy hét leforgása alatt 300 darabot dobálunk el egy olyan területen, ahol almafa még csak ötletszerűen sem volt soha.
Mennyi az annyi?
Mivel hajlamosak vagyunk magunkat azzal vigasztalni, hogy „majd lebomlik”, egy kis táblázat segítségével megismerhetjük, hogy meddig is tart az a „majd”. Innen jól látható, hogy a szerves hulladéknak a komposztban van a helye, hiszen itt gyorsabban válik újra használhatóvá, és a szemünknek, környezetünknek sem teszünk vele rosszat.
Anyag |
Lebomlási idő |
papír törlőkendő |
2-4 hét |
banánhéj |
3-4 hét |
papír táska |
1 hónap |
papír újság |
1,5 hónap |
narancshéj |
6 hónap |
tejes doboz |
5 év |
cigaretta csikk |
10-12 év |
bőr cipő |
25-40 év |
polisztirol hab |
50 év |
alumínium konzervdoboz |
200-500 év |
műanyag palack |
450 év |
eldobható pelenka |
550 év |
műanyag zacskó |
200-1000 év |
üveg |
1-2 millió év |
kép:coresight.com.au
A fenti táblázatot szemlélve újra és egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy az a jó szemét, ami nincs. Az újrahasznosítás, és nem a szétdobálás a megoldás, még abban az esetben sem, ha egyébként az adott dolog lebomlik. A folyamatos hulladékszennyezéssel ugyanis ökológiailag is erősen befolyásoljuk környezetünket, a nem megfelelő kezelési folyamatoknak köszönhetően pedig a klímaváltozáshoz is hozzájárulunk.
lead kép:reasonsforgod.org