2019. május 27. hétfő
Hella

Lemondhatunk a korcsolyázásról a klímaváltozás miatt?

2019. február 3., 13:00
Lemondhatunk a korcsolyázásról a klímaváltozás miatt?

A sarki jég olvadásával kapcsolatosan egyre szélesebbek az ismereteink. Egyre nagyobb a rálátásunk arra, hogy milyen következményekkel fog járni az, ha a jégtakaró elolvad. De a jég hiánya nem csak a sarkokon okoz problémát, a tél enyhülésével az egész északi félteke lemondhat a jégrétegeiről.

Viszlát jég

A jég eltűnése nem csak azért jelent gondot, mert akkor mostantól nem lesz lehetőségünk a korcsolyázásra, vagy a fakutyázásra. Erre akkor is ott lenne a műjég, ahogyan most is a legtöbben inkább ezt, a biztonságosabb megoldást választják az élő vizek felszíni jegei helyett.

kép: theinquirer.net

A jégtakaró lényegesen nagyobb szerepet tölt be a tavak életében, mint amit gondolnánk. Szerepet játszik a hidrológiai ciklus fenntartásában, de abban is, hogy a tó megőrizze egészségét, a benne élő lények pedig fenntartható rendszerben maradjanak. A jegesedés elmaradása azonban nem csak magára a tóra, hanem a környező területekre is hatással van.

Sok tó, sok veszteség

Az északi félteke nagyjából 100 000 000 tavat tartalmaz, ezek nagyjából fele pedig a tél folyamán kisebb nagyobb mértékben befagy. A klímaváltozás eredménye már 2°C-os melegedésnél is az, hogy 35 000 tó egyáltalán nem fagy be, és magasabb adatok alapján ez a szám erősen növekszik.

A fagyás lényege, hogy fenntartsa a tó egészséges belső egyensúlyát, de ezen kívül hatással van a környezetére is. a hidrológusok 513 tó vizsgálata során jutottak a fent leírt eredményekre, de azt is hozzátették, hogy a tavak nem csak a bennük, vagy a partjukon élő létformákra vannak hatással.

kép: laughingsquid.com

Ha egy olyan tó, mely természetes körülmények között telente befagy, elveszíti ezt a képességét, akkor a tél folyamán is jelentős mennyiségű vizet párologtat el. Ez egyetlen tó esetében nem igazán jelentene nagyobb gondot – csak magára a tóra nézve -, az északi félteke tavait vizsgálva azonban már jelentős hatást képesek gyakorolni. A téli párolgás ugyanis hatással van a csapadékeloszlásra, a szélsőségek irányába tolva a rendszert. Vagyis egy öngerjesztő folyamat során minél melegebb van, annál jobban párolognak a tavak, és annál szélsőségesebb lesz a csapadékeloszlás, mely még melegebb időszakokat eredményez – és így tovább.

lead kép: russiatrek.org