2019. október 19. szombat
Nándor

Lassan belefulladunk a szemétbe, ha nem teszünk semmit!

2019. július 8., 08:00
Lassan belefulladunk a szemétbe, ha nem teszünk semmit!

A környezetvédelem, és ezzel természetesen a klímavédelem számára is az egyik legégetőbb kérdés: mi lesz a szeméttel? 

Elképesztő mennyiségek 

Nem is hinnénk, hogy mennyi szeméttel kell megbirkóznia az emberiségnek. Mi, átlagemberek csupán annyit veszünk ebből észre, hogy a hetente termelt kb. 60-120 literes kukánkat ki kell húzni, hogy elvigye a szemetes a tartalmát. Jó esetben (illetve törvény által kötelezve) a szemét egy részét újra lehet hasznosítani, vagyis kötelezően ezt külön gyűjtjük. És már boldogok is vagyunk, hiszen sokat tettünk a környezetért. 

Ez azonban így nem igaz. A pet palackok mennyisége olyan brutális, hogy csak Amerikában  két és fél millió palackot hajítanak ki óránként. Ez azt jelenti, hogy ha ezeket a palackokat egymásra pakolnánk, akkor háromhetente alkothatnánk belőlük egy hidat a holdig. Csomagolóanyagban sem ismerünk határt. Szintén az USA szolgáltatta azt az adatot, mely megmutatta, hogy csak karácsonykor, vagyis néhány nap alatt négy millió tonna csomagolóanyagot dobnak ki az emberek. 

kép: balebid.com

A papírfelhasználás is döbbenetes, főleg a digitális korban. Az USA területén működő irodák évente annyi papírlapot használnak, melyből egy négy méteres falat lehetne húzni Los Angelestől egészen New York-ig. persze nem csak az USA szolgálhat döbbenetes adatokkal. Kína évente 45 milliárd egyszer használatos evőpálcikát gyárt le. Ez éves szinte 25 millió fa életébe kerül. 

Mért olyan nagy baj a szemét? 

Sokan nem is gondolnák, hogy mekkora gondot okoz a sok szemét. Hiszen eltemetik, lebomlik, elégetik, nem lehet látni. Csakhogy attól, hogy nem látjuk, még nem oldódik meg a gond. A műanyagok között sok olyan is van, melyeknek 1000 év, vagy több kell a lebomláshoz, de olyanok is akadnak amik sohasem bomlanak el. Aprózódásukkal pedig nem csak az állatok de kimutathatóan az emberek szervezetében is megjelennek, és bizony komoly károkat képesek okozni. 

A szemét égetése sem éppen jó megoldás, hiszen bár energiát lehet belőle nyerni, az égetők környékén mérhetően megugrik a rákos megbetegedések aránya. Ezt ugyan konkrét tanulmány még nem támasztotta alá, de a statisztikai adatok attól még erre mutatnak. 

A szemét mely felhalmozódik nem csak ronda, hanem egészségügyi kockázatokat is rejt. Kedvez a betegségek terjedésének, és olyan élőlények elszaporodásának, melyek hatalmas kockázatot jelentenek a városlakók számára. Nagy Britannia patkányállománya a nagy mennyiségű szemétnek köszönhetően 1998 és 2001 között 25%-al nőtt. Ez azt jelenti, hogy napjainkra a számuk meghaladhatta a 60 milliós határt is. 

kép: ecocentra.wordpress.com

Klímakatasztrófa 

A szemét hatással van a klímára is. A szemétégetéssel ugyanis füst és sok olyan anyag is a levegőbe kerül, mely hozzájárul a globális felmelegedéshez. A mértéktelen pazarlás következtében egész erdőségek tűnnek el, a tengerekbe dobott mérgező hulladékok pedig az ottani ökoszisztémákat teszik tönkre, melyek így már képtelenek lesznek az oxigéntermelésre, vagy éppen arra, hogy élelmet szolgáltassanak az embernek. 

Az újrahasznosítás nem minden. Törekedni kell arra, hogy a lehető legkevesebb szemetet termeljük, vagyis a szerves hulladékot komposztálni kell, így visszajuttatva a tápanyagot a földbe, és kerülni kell – amennyire lehet – a csomagolóanyagokat. Ezen kívül is érdemes üveget és nem pet palackot venni, hiszen annak újrahasznosítása egyszerűbb, környezetbarátabb. Ez nem csak közös érdeke, de még spórolni is lehet vele: alacsonyabb lesz a szemétdíj, a nem egyszer használatos eszközökkel is sokat foghatunk, és sokkal jobban is fogjuk magunkat érezni, hiszen valóban tettünk valamit az élhetőbb jövőért! 

lead kép: waterurbanenvironment.wordpress.com