Közellenség lett a gyepből?

Az, hogy a városokban több zöldterületre van szükség, nem is lehet kérdéses, az azonban, hogy ez pontosan mi legyen, már annál nagyobb gond. Ha ugyanis maradunk a megszokottnál, akkor parkban gondolkozunk, melynek nagy százaléka gyep, ami nem jó ötlet. Ezeknek a területeknek ugyanis a fenntartása nagyon sokba kerül, miközben a rovarok számára szinte semmit nem nyújtanak, azaz a biodiverzitáshoz igen kis mértékben járulnak csak hozzá...

Az a gyönyörű, zöld gyep…

Ha az ember díszkertről beszél, a kiskertek szintjén, annak jelentős részét teszi ki a szépen karbantartott, smaragdzöld gyep. Ez nem is lehet kérdés. A kertészek pedig irigykedve nézik az angol pázsitot, mely híresen szép, zöld, és mindig megfelelő hosszúságú. Ha megkérdezzük: mégis, mi a titka ennek a gyepnek, a válasz az, hogy 800 évnyi eső. Hiszen a klíma kifejezetten kedvező ahhoz, hogy ilyen harsogó zöld fű nőhessen a házak előtt és mögött.

kép:greenthumb.co.uk

Nem is csoda a kedveltsége, hiszen minden igénynek megfelel: lehet rajta játszani, focizni, vagy csak rohangálni, nem veszi el a kilátást, ér minket a napsütés, és persze növény, vagyis a szén-dioxidot is hasznosítja. Akkor mégis mi kifogás lehet ellene?

A válasz röviden az, hogy ha nagy-britanniai a klíma - vagyis ködös, nedves, sok csapadékkal - akkor valóban nagyon jó növényegyüttest választottunk. Kivéve persze, ha folyamatosan nyírjuk, hogy szép legyen.

Több a hátrány, mint az előny

Sajnos a gyeppel a Sience magazinban megjelent tanulmány szerint, melyet Maria Ignatieva ausztrál, és Marcus Hedblom svéd tudósok írtak, több probléma is akad.

Egyrészt az, hogy a legtöbb területen, ahol alkalmazzák, messze nem olyan a klíma, mint a már emlegetett ködös Albionban. Ez pedig azt eredményezi, hogy döbbenetes mennyiségű vízzel kell öntözni a gyepet – és persze műtrágyával táplálni – ahhoz, hogy olyan szép, smaragdzöld legyen, ahogyan a képeken is láthatjuk. Ez például az USA száraz területeit tekintve azt jelenti, hogy a pázsit tehető felelőssé a háztartási vízfogyasztás 75%-ért.

kép:heritagelawnskc.com

Emellett az a kép is összedőlni látszik, hogy legalább az üvegházhatású gázokat megköti. Ezzel ugyan nem vitatkozik a tanulmány, ugyanakkor azt kiemelni, hogy a rendszeres nyírás miatt elhasznált energia – főleg, ha benzines a fűnyíró – legalább annyi, ha nem több káros anyagot juttat a levegőbe, mint amennyit a pázsit megköt.

A tudósok éppen ezért szorgalmazzák, hogy olyan növényegyütteseket vizsgáljanak minél behatóbban, melyek képesek helyettesíteni a gyepet úgy, hogy nem kell őket nyírni, és a szárazságtűrésük is jóval nagyobb. Sőt, ha lehet, felejtsük el a milliméter pontossággal nyírt gyepet, melyet a tujasor vesz körül. Ez ugyanis az egyik legrosszabb megoldás!

Ha már sikerült kertes házba költözni, akkor ne szúrjunk ki magunkkal, ne olyan kertet hozzunk létre, amire az időnk nagy része elmegy, mert állandóan nyírni kell a füvet, vagy gyomlálni a virágágyást. alkossunk olyan kertet, mely buja, gyümölcsökkel és zöldségekkel lát el minket, miközben minimális munkát követel tőlünk. Erre tökéletes lehet az erdőkert, de hasonló megoldások sokasága kelleti magát a világhálón. Mit szól majd a szomszéd? Irigykedik, mert mi pihenni, feltöltődni járunk a kertbe, nem dolgozni, és élvezzük a természet kincseit, miközben körülzsong bennünket az élet rovarok, madarak és más lények formájában, egészségesen és energikusan!

lead kép:pennington.com