November 22. Péntek,

Komoly bajba kerülhetnek a veszélyeztetett állatok a koronavírus miatt

null

A koronavírus kiváltottapandémiakatasztrófák soráról szólt. Éppen ezért kétségbeesve kapaszkodtunk azokba az adatokba, melyek jót is hoztak. Ilyen volta légszennyezettség csökkenése,vagy a természet regenerálódása. Sajnos azonban ezek a hírek inkább csak elcsípett részletekből építkeztek, a teljes képet nem mutatták meg.

Levegő-igen, állatok - nem

A légszennyezettségi adatok javulása törvényszerű volt, hiszen a kijárási korlátozások és a gyárak időszakos leállása magával hozta azt is, hogy az ember kevesebb káros anyagot pumpált a levegőbe. Ezen nem is kell csodálkozni, sokkal inkább a mértéke lehet meglepő. Amikor kitisztult felettünk az ég - és ez idehaza is igaz – akkor láthattuk meg igazán, hogy mivel is mérgezzük magunkat nap, mint nap. Akkor értettük meg, hogy mindenképpen vissza kell fogni magunkat, hiszen az a sok szenny mind a tüdőnkben végzi, a mi életünket teszi rosszabbá, a mi bolygónkat pusztítja el.

kép: cntraveller.com

Az állatokkal kapcsolatban örömmel olvastuk, hogy Velencébe is visszatért az élet, hogy szarvasok járják a japán városok utcáit, hogy teknősök fészkelnek az egykor zsúfolt partokon. Ezeknek a híreknek egy része igaz is volt, egy részükről kiderült, hogy manipulált információk, de összességében azt láttuk, a természet is erőre kap az ember leállása okán. Ez azonban hamis illúzió, figyelmeztetRazanAlMubarak, az Egyesült Arab Emírségekben működő WWF igazgatója.

Leáll a világ, leáll a természetvédelem

Nem csak azzal van gond, hogy a természetvédők ilyenkor szintén nem dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy nem folyik be pénz az alapokhoz – melyek többnyire az állatkertek, parkok és rezervátumok látogatásából adódnak -, és leállnak a fajmentő programok. Nincs pénz fizetni a vadőröket vagy más munkatársakat, vagyis akörnyezetvédelem ismegáll. Ez az idő pedig édeskevés ahhoz, hogy a természet öngyógyító folyamatai lefussanak, vagy akár lényegi eredményt tudjanak felmutatni.

kép: entitymag.com

A tömeges elbocsátások elszegényedő embereket jelentenek. Ez Európában több embert jelent a szociális irodákban, de például Afrikában azt eredményezi, hogy a családok elhagyják a városokat, erdőket égetnek fel, hogy beszántva a földet élelemhez jussanak, vadásznak, és mivel éhesek, nem azzal foglalkoznak, hogy védett, kihalás szélén álló vadat ejtenek-e vagy sem.

Apandémiakomoly károkat okoz a környezetvédelemnek is, akár véglegesen megpecsételheti a kihalás szélén álló fajok sorsát, ami pedig globális katasztrófát is okozhat, hiszen jelenleg egy kihalási hullámot élünk meg, ami ökológiai rendszerek összeomlását hozhatja – ez pedig könnyen magával ránthat minket is.

lead kép: Sonny

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Köpönyeg Google News oldalán is!