Kicselezik a kis szigetek a klímaváltozást

A klímánk változása sok területen okoz eltéréseket a megszokottól. Az egyik ilyen a tengerszint emelkedése, amivel ráadásul nem is nagyon lehet mit kezdeni, az már biztosan bekövetkezik, a kérdés csupán az, mekkora mértékben. 

Jön a víz 

Ez a tény számunkra, a Kárpát-medence szívében nem sokat jelent, azoknak azonban, akik az irigyelt csodaszép korallszigetek valamelyikén élnek, nagyon is a jelen kor égető problémája.

kép: traveller.com.au

A klímakatasztrófa megállításáért ma már szerencsére egyre többet tesznek az országok is, remélhetőleg rövid időn belül eljutunk oda is, hogy hajlandóak a drasztikus lépésekre is elszánni magukat. Ez azonban már nem másítja meg a tényt, hogy a tengerek szintje meg fog emelkedni. A világ jégkészletei bizony rohamtempóban olvadnak, de nem ez a néhány millió, milliárd liter az, ami a jelentős változást hozza, hanem a hőtágulás. Nyáron, amikor a fám kaput akarjuk kinyitni, akkor az akad, szorul, bár ugyanez a fém kapu télen csak lifeg a zsanérján, mert annyira lazán záródik, hogy önmagától is sokszor kinyílik. Ennek oka, hogy a fém a hő hatására kitágul, akárcsak a víz. Ez pedig a tengerek szintjének komoly, akár méteres emelkedésével is jár, amit az emlegetett szigetek lakói nagyon is a bőrükön éreznek. 

A paradicsomi szigetek ugyanis sokszor csupán 1-2 méterrel emelkednek ki az óceánból, vagyis egy ilyen tengerszint emelkedés számukra végzetes. 

Ha emelkedik a víz, akkor a sziget is. 

Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a szigetek eltűnnek. A víz ugyanis a hullámázással együtt a sziget alsó régióiból a legmagasabb pontok felé sodorja a szárazanyagot, hordalékot. Vagyis a szigetek jóval kisebbek lesznek, és sajnos sok esetben lakhatatlanná is válnak. Legalábbis eddig ezt hitték a tudósok, de most új fejleményekkel kell számolniuk. 

kép: worldatlas.com

A műholdas felvételek tanúsága szerint ugyanis a szigetek alkalmazkodnak a vízhez, ahogyan az emelkedik, úgy a szárazföld is. Ezt laboratóriumi körülmények közt nem tudták előre jelezni, mivel nem számoltak a szigetek környezetével. Az, hogy a hullámzás a szárazanyagot a szigeteken a partvonalra sodorja, igaz. Ebből ésszerűen következnek, hogy a víz emelkedésével a partvonal is emelkedik, ez azonban már nem ilyen egyszerű. 

A szigetek közelében ugyanis a korallzátonyok nagy mennyiségű hordalékot, homokot és más száraz anyagot juttatnak a hullámok közé, amiket azok a szigetekhez szállítanak. A nagyobb víz több anyagot szállít, vagyis a szigetek egyre nagyobbak lesznek. A műhold felvételek szerint 1971 és 2014 között Tuvalu 9 korallzátonya és 101 zátonyszigete 2.9%kal lett nagyobb. Persze a vizsgálat eredménye nem minden ilyen sziget esetében igaz. Vagyis ez nem jelenti azt, hogy a szigetek, és azok lakói miatt már nem kell aggódni. 

lead kép: nzgeo.com