Jobban átéreznénk a hőhullámok erejét, ha azok nevet kapnának?

A klímaváltozás kapcsán az időjárás szélsőségessé válik. Ez nem csak azt jelenti, hogy az eddig is pusztító jelenségek, mint mondjuk a hurrikánok sokkal erősebbek lesznek, hanem azt is, hogy új fenyegetésekkel is szembe kell nézni.

Tudományos körökben kirajzolódik egy elsőre talán banálisnak tűnő vita, miszerint érdemes-e, vagy inkább kell-e nevet adni a hőhullámoknak. Tény ugyanis, hogy elképesztő léptékben szedik áldozataikat ezek a jelenségek és bizony egyre többször, egyre nagyobb erővel jelentkeznek.

A viharrendszerek elnevezése azért vált szokássá, mert így sokkal könnyebb rájuk hivatkozni, megszemélyesítve pedig az emberek is jobban átérzik a velük érkező veszélyeket - ennek nyomán szorgalmazzák sokan a hőhullámok elnevezését. Hogy valóban jobban felfigyelünk-e egy névvel rendelkező jelenségre, azt Cerberus bizonyítja, hiszen bár a hőhullám neve nem volt hivatalos, Európa szerte sokkal nagyobb figyelmet kapott - talán éppen a nevesítésnek köszönhetően.

A lehetőség ellenzői azonban azzal érvelnek, hogy a névadás elkapkodott lenne, most még elvonná a figyelmet a lényeges kérdésekről. A viharrendszerek nevei akkor kerültek előtérbe, mikor a figyelmeztető rendszerek alapjait, illetve a cselekvési terveket már kidolgozták. Az emberek így a viharnevekhez tudták társítani azt is, mit kell tenniük. Ha neve van a viharnak, akkor a pincébe be kell készíteni az élelmet és a vizet – csak egy példa a lépésekre. A hőhullámok esetében a cselekvési terv, de még a figyelmeztetési rendszer sem készült el, vagyis a névadás sokak szerint egyelőre csak pánikkeltésre lenne alkalmas.

képek és lead kép: shutterstock