Grönland a világ legnagyobb szigete, és igazi értékét a jég, és az általa létrehozott ökoszisztéma adja. Illetve adta, mert a kutatók megállapításai alapján kénytelenek leszünk elbúcsúzni Grönlandtól, legalábbis abban a formában, ahogyan most ismerjük.
Olvadási fordulópont
A grönlandi jég megőrzésének lehetősége egy matematikai egyenlettel leírható. A jég mennyiségi oldala azonban csak egy bizonyos szintig csökkenhet. Ha átlépi az úgynevezett olvadási fordulópontot, akkor a folyamat már megállíthatatlan, és a jég el fog tűnni.
kép:abc.net.au
280 gigatonna
Nem kevés a veszteség, és hogy értsük, ez pontosan mit is jelent, számszerűsítjük a képet. 2003 és 2013 között Grönland a jégtakarójából minden egyes évben 280 gigatonna jeget veszített. Ez minden évben 0.8 mm vízszint emelkedést eredményezett az óceánokban. Ez az a folyamat, melyet ma már nem tudunk megállítani. Míg a gleccserek olvadása közben jég kerül a vízbe, majd az olvad el, a grönlandi jég a helyszínen olvad, majd a vizet a megduzzadt folyók szállítják a tengerekhez.
Hogy mekkora gondot jelent ez, mi, itt, Magyarországon talán nem érezzük át annyira. De tudni kell, hogy a világ 10 leghatalmasabb városa közül 8-at biztosan érint a mostani folyamat, hiszen tengerparton épültek. A víz vonzása a civilizációk kialakulásában tagadhatatlan, ennek köszönhetően az emberiség 40-50%- ka él vízparton, és nekik szintén számolni kell a jelenség okozta veszélyekkel.
kép:sciencenordic.com
A kutatás vezetője, Michael Bevis elmondta, hogy most már nem sokat tehetünk a jég olvadása ellen, ami a következő években egyre gyorsuló ütemű lesz majd. Marad a védekezés, és a rettegés, hogy vajon mekkora is lesz ténylegesen a vízszint emelkedése.
Grönlanddal kapcsolatban azt a tényt is meg kell említeni, hogy a jég olvadásának oka a globális felmelegedés, de a jégolvadás erősíti is a klímaváltozást. A jégtakaró ugyanis jelentős mennyiségű metánt zárt magába, mely most fel fog szabadulni, fokozva ezzel az egész bolygót érintő klímakatasztrófát.
lead kép:northsailing.is