2020. április 5. vasárnap
Vince

Íme a történelmi példa: ez vár ránk, ha nem fékezzük meg a klímaváltozást

2019. május 6., 08:00
Íme a történelmi példa: ez vár ránk, ha nem fékezzük meg a klímaváltozást

A klímaváltozással kapcsolatban rendre felmerül, hogy nem igazán értjük, mivel is járhat ez a folyamat. Hiszen honnan is tudhatnánk, most először történik ilyesmi, így jogos a gyanúper, hogy a tudósok is főleg találgatnak, és riogatnak. Nos, sajnos nem, hiszen történt már nagyon is hasonló esemény a Föld történetében, igaz, az ember híján kissé lassabb lefolyású volt.

Üvegházhatás

A globális felmelegedésben a legnagyobb gondot a szén-dioxid kibocsátás jelenti. Tudjuk, hogy ez az anyag főleg a fosszilis energiahordozók révén kerül a levegőbe, vagyis az elsődleges feladat ezek kiiktatása az életünkből.

kép: capsweb.org

De a co2 nem kizárólag az emberi tevékenység révén felszabaduló gáz, hiszen a növények is ennek köszönhetik elterjedésüket. Ez az anyag teljesen természetes, és mióta létezik a légkör, azóta jelen van a Föld életében. A mennyisége azonban változik, és ez bizony hatással van mindenre ezen a bolygón. Az élet a co2 nélkül nem lenne lehetséges, ám ha az anyag elszaporodik, akkor bizony erőteljes gondok adódhatnak.

Akiket érdekelt gyermekkorukban a dinók világa, biztosan tudják, hogy halálukat egy aszteroida becsapódása okozta – az elfogadott elméletek szerint – mely egy globális méretű kihalási hullámot hozott magával. Ugyanakkor nem ez volt az egyetlen ilyen kaliberű esemény.

Perm

52 millió évvel ezelőtt a perm időszak végén is történt egy esemény, mely tömeges kipusztulást hozott magával. Ez az aszteroida becsapódása után történt, és egyike annak az 5 globális méretű kihalási eseménynek, melyet számon tartunk. Ám itt az aszteroidával ellentétben nem hirtelen történtek az események, és nem is „csak” a dinókat érintették. A Perm-Triász kihalásként emlegetett esemény a vízi életformák 96%-át és a szárazföldi gerincesek 70%-át érintette!

Ebben az esetben a katasztrófa lassan ment végbe. A kiváltója pedig a legfrissebb kutatások alapján az Oroszország területén lévő szibériai bazalttakaró kiömlése volt. Ez egy intenzív vulkáni tevékenység, melynek során több mérgező anyag koncentrációja is megnőtt a légkörben, így a higanyé is. Hogy ez miért fontos? Mert napjainkra is jelentéssel bír. A hatalmas mennyiségű szén-dioxid mellett, mely szintén a vulkáni tevékenység miatt jelentkezett, a higany katalizátorként működött a felmelegedés elősegítésében.

kép: rikareliv.info

Nagyjából 1 millió év alatt ment végbe az, amit jelenleg mi is átélünk, bár egy kissé eltérő formában. Itt ugyanis 8°C körüli volt az átlagemelkedés, melynek következtében a helyhez kötött tengeri fajok gyakorlatilag eltűntek, a víz elsavasodott, és a szárazföldi növénytakaró, valamit az állatfajok jelentős része is eltűnt.

Mindemellett azt is ki kell emelni, hogy a rovarok fejlődéstörténetében ez volt az egyetlen kihalási hullám, mely őket is jelentősen érintette. Ma a rovarok száma drasztikusan lecsökkent, így elindultunk egy olyan lejtőn, melyen meg kell állnunk, különben szálegyedül állunk majd egy kipusztult bolygón, mely ugyan újra feltámad hamvaiból, de mi, emberek ennek már nem leszünk tanúi.

lead kép: epochtimes.de