2022. május 24. kedd
Eliza, Eszter

Hódít a magyar-belga biobenzin

2019. január 17., 16:00
Hódít a magyar-belga biobenzin

Belga és magyar kutatóknak sikerült előállítani cellulózból biobenzint egy általuk kidolgozott eljárással, ami versenyképes is a többi, hasonló üzemanyagot előállító eljárással szemben.

Biobenzin?

Az EU előírásának megfelelően a biológiai összetevők arányát erősen növelni kell az üzemanyagokban, egészen pontosan 10%-ra kell emelni. Ez pedig nem könnyű feladat, hiszen az eddigi bio üzemanyagok nem igazán voltak alkalmasak arra, hogy betöltsék a tényleges alternatív lehetőség szerepét. Az ok egyszerű: az előállításukhoz első generációs biomasszát használtak. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy olyan növényi részeket használtak fel a gyártás során, melyek emberi fogyasztása is tökéletesen alkalmasak voltak, vagyis így a bio üzemanyag versenytársa lett az élelmezésnek, ez pedig nem éppen szerencsés elegy.

kép: biomassmagazine.com

A hazai közreműködéssel létrejött projekt különlegessége, hogy második generációs, vagyis emberi fogyasztásra alkalmatlan biomasszát használ, mivel cellulózból képes előállítani azt az anyagot, mely a „könnyűbenzin” alkotóeleme. Ráadásul ezt az új eljárást maradéktalanul be lehet építeni a meglévő olajfinomítási folyamatba, vagyis külön beruházást még csak nem is igényel a használata

Bio

Az, hogy egy üzemanyag „bio” a szó értelmezésén múlik. Abból a szempontból mindenképpen az a fent említett lehetőség, hogy biológiailag lebomló anyagokat használ, nem fosszílisakat, vagyis mindenképpen fontos lépés a klímavédelem, és az üvegház hatású gázok visszaszorításának szempontjából.

Ha azonban a bio kifejezésnél a fenntarthatóság is szempont, akkor már nem ilyen jó a helyzet. Hatalmas előrelépés, hogy második generációs biomassza az alapanyag, de ez még mindig nem az igazi. Az a biomassza ugyanis, mely visszamarad az étkezések után, hagyományosan a földbe kellene kerüljön, hogy annak tápanyagtartalmát fenn tudjuk tartani. Ha ez nem így van, mert például – hatalmas siker esetén – felhasználjuk a közlekedésben, akkor a föld tápanyagpótlását mesterségesen, műtrágyával vagyunk kénytelenek pótolni.

kép: huffingtonpost.ca

A műtrágya azonban jelentős hatást gyakorol a környezetre, beszivárog az ivóvízbe, savasítja a folyókat, pusztítva ezzel az ottani ökoszisztémákat, vagyis hatást gyakorol a teljes bolygóra. Mindenképpen érdemes elgondolkozni azon – főleg a körforgásos gazdaság tükrében – hogy olyan anyagokat, melyek helye máshol lenne, nem érdemes kivonni az egyenletből, hiszen ezzel adott esetben lényegesen nagyobb kárt okozunk, mint amennyit hasznot hajt.

lead kép: phys.org

Ezek is érdekelhetnek