Hegycsúcsokról özönvíz - elpusztít a Himalája

A sarki jég olvadásával sokat foglalkoznak a tudósok, ám a hegységek jégtakarójának kérdése már korántsem kerül elő ennyiszer, amikor a globális felmelegedés hatásaival foglalkozunk. Pedig kellene!

Himalája

A Himalája és a Hindukus hegységrendszer ugyanis messze nem csak magas helyek sokasága. A Déli és az Északi sark jégtakarója mellett ugyanis az itt található hó és jégborítás jelenti a bolygó harmadik pólusát. Azt sem szabad elfelejteni, hogy tetemes mennyiségű jégről van szó, vagyis az olvadása nem csak a közvetlen közelében élő emberekre lesz hatással, hanem a bolygó egészére.

kép: hurra-nyaralunk.hu

Mert természetesen ez a terület is olvad, és nem is akármennyire. A Katmanduban ismertetett tanulmány szerint 2100-ig a régió jégkészletének egyharmad olvad majd el. A kijelentés súlyosságát az is jól mutatja, hogy nyoma sincs benne feltétele módnak. Sajnos még abban az esetben is bekövetkezik a dolog, ha a világ kormányai megemberelik magukat, és szigorú intézkedésekkel elérik, hogy a globális felmelegedés 1.5°C alatt maradjon, ahogyan az a párizsi klímaegyezményben is áll. A magas hegyek között ugyanis még ebben az esetben is 2-3°C lenne a felmelegedés mértéke, vagyis a régió jégkészlete mindenképpen olvadni fog.

1.5 méter

Mivel jelenleg kicsi az esélye annak, hogy a globális felmelegedést a kitűzött cél szerint sikerül alakítani, így a tudósok arra is figyelmeztetnek, hogy a jelenleg valószínű 4-5°C-os változás a hegyvidéken 5-6°C-ot eredményez. Ez pedig a helyi jégtakaró olvadását is meggyorsítja, így az megnőhet, és a hegyek a fehér lepel 2/3-át veszíthetik el. A teljes olvadásnak katasztrofális következményei lennének a bolygóra nézve, mivel egyedül az itteni vízmennyiség 1,5 méterrel emelné a tengerek szintjét.

kép:nyugatijelen.com

Az olvadás erősen befolyásolja a környező emberek mindennapjait, valamint annak az 1,65 milliárd embernek az életét, akik valamilyen formában a hegyekből induló folyóknak vannak kiszolgáltatva. Az olvadás ugyanis kezdetben jelentősen megnöveli a folyók vízhozamát, ami valószínűsíti, hogy a magas területeken lévő tavak kilépnek medrükből, elárasztva a környező településeket. De sajnos a folyamat egyszer visszájára fordul, a vízhozam lecsökken, ebben az esetben pedig mind az öntözés, mind pedig az ivóvízkészletek veszélybe kerülhetnek.

lead kép:mocorgo.talajeroplusz.hu