2020. március 29. vasárnap
Auguszta

Gyorsabb az olvadás, mint hittük

2018. december 17., 08:00
Gyorsabb az olvadás, mint hittük

Gyorsabban olvad a grönlandi jég, mint azt a kutatók gondolták. Az eredmények alapján 2012-ig a tengerbe került olvadék mennyisége 240 millió olimpiai medencét tölthetne meg!

Fúrásokkal igazolták

A grönlandi jégtakaró nem csak azért fontos, mert megkötve tartalmazza az édesvízkészlet jelentős mennyiségét. Az ottani ökoszisztéma is erre a jégtakaróra épül, olvadása pedig katasztrofális helyzetet teremthet. Befolyással lehet a Föld forgására, az éghajlatra, a sóegyensúlyra, vagyis elképesztően sokrétű szerepkört gyakorol, melyek mindegyike sérülni, pusztulni fog.

kép: climatecentral.org

A jég olvadását csak megbecsülni lehet, pontosan mérni nem. A becsült adatokhoz azonban a tudósok fúrásokat végeznek a grönlandi jégen, és a mintákból képesek megállapítani az olvadás mértékét egészen 1650-ig visszamenően. Az így nyert adatokból lehet nagyjából pontosan megbecsülni azt is, hogy mennyi édesvíz kerülhetett a tengerbe 2012-ig.

Gyors olvadás

A grönlandi jég gyors olvadása komoly veszélyt rejt magában. Főleg akkor, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az antarktiszi jég olvadása is intenzívebb, mint azt a tudósok gondolták.  Ez összességében azt eredményezi, hogy a század végére fél méterrel is magasabb lehet a tengerek szintje.

Ez katasztrofális következményekkel jár a szigetállamok egy jó részére, de hatalmas kihívást jelent Hollandia vagy éppen Velence számára is. A megoldást jellemzően a gátrendszerek fejlesztésében, eleddig kivitelezhetetlennek vélt gátak építésében látják, ám ezek a projektek kétségesek.

kép: lanl.gov

A fél méteres tengerszint-emelkedés nem csak abból a szempontból jelent gondot, hogy néhány ország eltűnik. A part menti lakosság kénytelen lesz beljebb húzódni a szárazföld felé, így pedig termőterületek is eltűnnek majd, ami kihívást jelent, mivel az egyre gyarapodó emberiség egyre több élelmiszert is igényel. Ahogyan írtuk már, a sókoncentráció eltolódása is okoz gondokat, illetve az adott terület, valamint annak szomszédságában bekövetkező éghajlatváltozással is számolni kell. Ez erőteljesen befolyásolja majd az ottani ökoszisztémákat, vagyis a biodiverzitás sérülése is jelentős kockázat. Mindezek pedig csak eltörpülő lehetőségek ahhoz képest, amit a klímaváltozás 3°C feletti alakulása hozhat magával, hiszen ebben az esetben a tengerszint emelkedése messze meghaladhatja a fél méteres szintet.

lead kép: carbonbrief.org