Április 24. Szerda, György

Gorillákat menthet a leadott régi mobilokkal

Zöld zóna
2019. január 21. 08:00
null

Az újrahasznosítás sokak szemében az új kor egy olyan hóbortja, amiről majd leszoknak az emberek, nem kell vele különösebben foglalkozni. Ha meg is teszik, hogy szelektálják a hulladékot, az inkább az olcsóbb szemétszállításnak szól, semmint a környezettudatos gondolkodásnak.

Szelektálás = élet

A hulladék felhalmozódása – vagyis sokkal inkább jó szó a felhalmozása – az emberiség egy olyan hóbortja, amit a természet soha nem tesz meg. a körforgásban mindennek megvan a maga helye, minden visszakerül a rendszerbe, még akkor is, ha egy darabig azon kívül éli életét. Az emberi életvitel azonban ettől merőben eltér.

kép: cashify.in

A szerves hulladékból tápanyag dús föld lesz, majd abból termény, ami újra fogyasztható, és így tovább. Legalábbis alapesetben, ha csak a szerves hulladék nem végzi minden egyébbel együtt egy szeméttelepen, ahol nem sok esélye van arra, hogy visszajusson a földbe. Vagy ha igen akkor némi méreganyaggal karöltve teszi ezt meg.

A hulladék kezelése – az eddigi formában – teljesen fenntarthatatlan, és a szelektív gyűjtés szükségessége megkérdőjelezhetetlen. Azonban ennek belső elhatározásból kéne jönnie, ebben az esetben ugyanis nem állnánk meg a műanyag – fém – papír – üveg négyesnél. Szelektíven gyűjtenénk olyan hulladékokat is, mely sok esetben az életben maradás lehetőségét kínálná fel eltűnőfélben lévő élőlények számára.

Mobilokat elő

A statisztika szerint nagyjából 400 millió kallódó mobiltelefon van a világon, aminek egyáltalán semmi haszna. Nem telefonálunk velük, többségük még csak nem is működik, csak egyszerűen a fiókban lapul. Szinte minden modern társadalom polgára rendelkezik ilyen készülékkel, és nem is tudja, mekkora lehetőség lapul a szekrényében.

kép:theatlantic.com

Egy friss kutatás alapján, melyet a Dél-Ausztráliai Egyetem és a Victoriai Állatkertek kutatói készítettek kiderült, hogy mekkora potenciál is rejtőzik a ki nem dobott mobilokban. A készülékek ugyanis olyan ritka, és nehezen hozzáférhető anyagokat tartalmaznak, mint az arany, a platina, vagy éppen palládium, nóbium. A sor itt még nem ér véget, más ritkaföldfémek is megbújnak a műanyag és fém borítások alatt, melyeket – szelektíven gyűjtött mobilok esetében – viszonylag könnyen vissza lehet nyerni. Mindenképpen könnyebben, mint újra bányászni őket, amivel pedig olyan élőlények életterét pusztítjuk el, mint a Kongó területén élő Gorillák. A főemlősök egyébként is veszélyeztetett faj, de ez a bányásztársaságokat kevéssé hatja meg, ha arról van szó, hogy a világ mobiltelefon éhsége kielégítése – és a profit – reményében új bányákat nyithatnak a gorillák élőhelyein. Ezzel letarolják az ottani erdőket, nem csak a majmok, hanem számtalan más élőlény fennmaradását is ellehetetlenítve.

A szelektív gyűjtés tehát nem csak arról szól, hogy így nem kell majd a szemétlerakóban a kupacokat bámulni, és messze nem hóbort. A hulladék újraértelmezése, és a hulladékmentes élet az egyetlen lehetőség arra, ahogy letegyük egy hosszú távon is fenntartható társadalom alapjait!

lead kép:phys.org

gorillafémFöldtelefonalapanyagélet