Globális felmelegedés = jégkorszak?

A Holnapután című film óta bennünk van egy kérdés, amire nem igazán kapunk érdemi választ: a globális felmelegedés jégkorszakot okoz? Erős oximoron ez, de vajon van valóságalapja?

Az óceánok szállítószalagja

A hollywoodi produkcióban a különös jelenséget a Golf-áramlat leállásával magyarázzák. A filmben ez a legfontosabb eleme az óceánokat átszövő globális szállítószalagnak. Nos, ez azért nem teljesen igaz.

kép:goodwp.com

A szállítószalag valóban létezik, és ennek része a Golf-áramlat is. És igen, megvan az esélye annak is, hogy ez az áramlás leáll, ami lehűlést is okozhat. Az ok a tengerbe kerülő édesvíz, ami felborítja a sókoncentrációt, mely a Golf-áramlat mozgásáért felel. A hiba ott van a filmben, hogy a globális szállítórendszer remekül működik az áramlat nélkül is. Ezt ugyanis a hideg és meleg víz „tánca” tartja fenn. A meleg sós víz még alacsonyabb sókoncentrációval is sűrűbb, mint a hideg édesvíz, így ez utóbbi lesüllyed, beindítva a fenékvizek mozgását, ami a szállítórendszer igazi szíve. A két sark között ez a rendszer akkor is fennáll, ha a Golf-áramlat nem, ráadásul a vízben konvekciós (hőáramlás) áramlások mindig kialakulnak, ezt megakadályozni sem lehet.

Tudományos alapok

De ha a víz szállítja a meleg levegőt, akkor miért lehet hidegebb Európában, mint az Antarktiszon? Egyes tudósok szerint ennek oka az úgynevezett polar vortex eltolódása. Ez egy alacsony nyomású ciklon, mely a hideg levegőt a jeges kontinens felett tartja. Az ember kiváltotta klímaváltozás hatására azonban olvadnak a jégtáblák, a szibériai hótakaró, ez pedig magas nyomású képleteket eredményez a környező vizek felett, melyek kiszorítják az alacsony nyomású ciklont, illetve gyengítik azt, így szökik körülötte a hideg levegő. Ez az oka annak, hogy hidegebb lehet Észak- Európábanés Észak – Kanadában, mint az Antarktiszon. Ez az elmélet azonban vitatott.

kép:psychologicalscience.org

Ugyancsak vitatott az az elképzelés is, mely a jégkorszak kezdetét 2019-től várja. Ez ugyan „csak” egy mini jégkorszak lesz a maga 33 évével, de ez is elég. Okaként a naptevékenység ciklikus változását jelölik meg. 2019-ben érkezünk egy Maunder-minimumhoz, mely a Nap aktivitásának csökkenését jelenti. Ekkor a beérkező napsugárzás ereje drasztikusan csökken, így lehűlés kezdődik. Ez akár még jó is lehetne, hiszen megállítaná a mostani felmelegedési folyamatokat. Csakhogy más tudósok ugyan azzal egyetértenek, hogy a Föld hőmérsékletének természetes csökkenése várható, de ennek mértéke nagyjából 0.1°C-os lehet, míg az ember által kiváltott felmelegedés 1.3°C felett is alakulhat.

lead kép:edinazephyrus.com