Elzárt világot tár elénk az Antarktisz pusztulása

Az Antarktiszról 2017-ben leszakadt a világ jelenleg ismeret leghatalmasabb jéghegye, mely az A68 nevet viseli. A Larsen – selfjégről leszakadt darab már akkor is foglalkoztatta a tudósokat, most azonban expedíció is indul a jéghegyhez, illetve annak helyéhez.

Kutatás

Az Antarktisz jege mindig foglalkoztatta a tudományos világot. Hiszen a több kilométer vastag jég magába zárt olyan dolgokat is, melyek tanulmányozásával a tudósok sokkal pontosabb képet kaphatnak a Föld történetéről, de hozzásegíthetnek minket a világegyetem jobb megértéséhez is. Vagyis a jég mindig kiemelt figyelmet élvezett.

kép:businessinsider.com

A leszakad jéghegy azonban különösen érdekes a tudományos világ – és jó néhány „civil” számára is. Egyrészt a jéghegy roppant nagy, mintegy 5800 négyzetkilométeres, több, mint 10-szer akkora, mint Budapest. Ez pedig már komoly fenyegetést jelent a part menti települések számára, a hajós forgalomról nem is beszélve. De nem ez az, ami miatt a tudományos világ kiemelten érdeklődik utána.

Rejtett világ

Az A68 leszakadása és elsodródása lehetőséget ad a tudósoknak arra, hogy tanulmányozhassák azt az ökoszisztémát, ami a jéghegy eltávolodásával elérhetővé válik. Egy olyan részlete a tengerfenéknek, mely egészen eddig elszigetelten fejlődhetett, most megmutathatja magát.

kép:rt.com

A tudósok arra számítanak, hogy az itt élő lények 10%-a tökéletesen ismeretlen lesz a tudomány előtt. Azok az életformák, melyek a roppant jéghegy alatt léteznek, nem igénylik a fényt, vagyis igen különlegesen. Ha szerencsések a kutatók, akkor új rákfajok, tengeri csillag, tengeri uborka és féregfajok mutathatják meg magukat. Ehhez azonban sietni kell. Ahogyan a jéghegy távolodik, úgy nyitja meg az átjárót is a tengerfenék többi lakója számára a rejtett világ felé, vagyis az itteni különleges ökoszisztéma gyorsan keveredni foga már ismert rendszerekkel. Sajnos az a veszély is fenn áll, hogy a kutatók hajója elől éppen a jéghegy zárja el az utat, lehetetlenné téve az érintetlen ökoszisztéma tanulmányozását.

A tudósok a tengerfenék tanulmányozása mellett magából az A68-ból is szeretnének mintákat venni. A fúrásokat elvégezve értékes információkhoz juthatnak hozzá, melyek segíthetnek a klímaváltozás megértésében és az ellene való küzdelemben is.

lead kép:edition.cnn.com